Akár egy új szállítási rendszer-üzemeltető is átveheti az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Magyar Gáz Tranzit Zrt. (MGT) egyes feladatait, legalábbis egy ilyen helyzetnek ágyaz meg a két társaság közel két hete módosított üzletszabályzata. Az ezekbe bekerült kiegészítés szerint ugyanis az FGSZ-szel, illetve az MGT-vel keretszerződést aláíró társaságok hozzájárulnak ahhoz, hogy a gáz átadási-átvételi pontjain a meglévő helyébe egy másik szállítási rendszer-üzemeltető lép, amellyel majd új keretszerződést kell aláírniuk.
A két társaság nem saját elhatározásából, hanem a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hónap eleji utasításának eleget téve változtatta meg az üzletszabályzatát, a munkára három napot kaptak. Ilyen módosítást a hivatal bizonyos országos érdekekre – például ellátásbiztonságra, hatékonyságnövelésre és piacfejlesztésre – hivatkozva írhat elő.
A lépés az MGT esetében kézenfekvőnek tűnhetett, hiszen hosszabb ideje folyik a társaság FGSZ-be történő beolvasztásának előkészítése. A nemzetstratégiainak minősített összefonódásról, azaz az MGT száz százalékának versenyeztetés nélküli átadásáról kedden meg is jelent a kormányrendelet. Az már érdekesebb, hogy miért kellett az FGSZ-nek is felkészülnie arra az esetre, ha egyes feladatai is más társasághoz kerülnének, de a válasz kiderül a MEKH indoklásából.
Az egyik kulcsszó a piacintegráció. Eszerint nemzetgazdasági érdek, hogy sikeres legyen az engedélyes (FGSZ) minden olyan aukciója, amelyet határkeresztező pontok használatára hirdet meg, mert a sikeres aukció révén élénkül a regionális gázpiacok működése. Szintén nemzetstratégiai cél a térségi gázrendszerek együttműködésének megteremtése. Fontos továbbá, hogy a határkapacitások használatára kötött szerződések a legkisebb költséggel teljesüljenek, és közben megtérüljön a határkeresztező szállítórendszer gazdaságos fejlesztésére költött pénz. Végül azért is szükség volt a módosításra, hogy a szállítórendszer üzemeltetésének átvétele miatti esetleges szerződésfelmondás ne okozzon károkat a rendszerhasználónak, közvetve a nemzetgazdaságnak.
Hasonló az indoklás az MGT üzletszabályzatának módosítása esetében is, de ott a MEKH nevesíti azt a – technikai okokból egyébként egyetlen – kapacitáskiosztási eljárást, amelynek sikeréhez nemzetgazdasági ok fűződik. Ezt az MGT az Eustream szlovákiai rendszer-üzemeltetővel írta ki. Vagyis a MEKH az MGT üzletszabályzatát sem a társaság küszöbönálló, az FGSZ általi átvétele miatt módosíttatta, hanem, mert – feltehetően – az állam egy további, harmadik rendszer-üzemeltetőre kívánja bízni a határkeresztező gázvezetéki pontok üzemeltetését. Ugyanakkor a MEKH indoklásában ez nem szerepel.
Szerződés június, zárás december végére
A Magyar Gáz Tranzit állami tulajdonú részének független szakértő által megállapított vételára a piaci érték figyelembevételével 38 milliárd forint a hivatkozott kormányrendelet szerint. A vételárban nem jelenhet meg az Európai Bizottság által a magyar–szlovák földgázszállító rendszer megépítésére folyósított és szabályszerűen véglegesen auditált EEPR-támogatás. A részvények vételárának meg kell egyeznie az üzletág vételárából az MGT hiteleinek előtörlesztésére fordított összeggel csökkentett vételárrész és 7,316 milliárd forint együttes összegével. A vevő az MGT-től átvett dolgozók munkaviszonyát az átvétel utáni egy évben nem szüntetheti meg rendes felmondással. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek az állam nevében egymilliárd forintos megtérítési kötelezettséget kell vállalnia a vevőnél arra az esetre, ha az üzletág átruházásától számított öt éven belül nem kezdődne meg a szadai kompresszorállomás bővítése. Az MGT eladásáról szóló megállapodásnak 2019. június 30-ig meg kell születnie, a zárás határideje 2019. december 31.
