A házak alapkelléke lesz az e-töltő
Szabályozási dömping várható a következő öt évben a hazai e-töltők infrastruktúrája terén, amely európai összevetésben átlagos, illetve enyhén elmaradott a napokban közzétett Jedlik Ányos terv 2.0 szerint. (Az energiahivatal adatai azt mutatják, hogy ez év áprilisáig mintegy 500 engedélyköteles e-töltőt helyeztek üzembe az országban több mint 800 töltőponttal.) Az előrelépés érdekében a dokumentum többségében 2025-ös határidejű célokat tűzött ki, de az állami tulajdonú e-Mobi Nkft.-nek az infrastruktúra bővítésében betöltött állami és piaci szerepét már az idén szét kellene választani.
2025-re például az e-autók otthoni töltését szabályozási szempontból ugyanúgy kell tekinteni, mint az egyéb fogyasztói berendezésekét, így nem kellene hozzá speciális engedély sem. Az e-töltők a terv várakozásai szerint a háztartások, a társasházak és a parkolóházak alapvető kellékei lesznek. Számos kiegészítő kényelmi szolgáltatást is kínálhatnak az okosépületek, -városok részeiként, például segíthetik a parkolást.
Szintén 2025-re kellene meghatározni, hogy hol szükséges további töltőállomásokat telepíteni a hálózat országos átjárhatósága érdekében. Ahol kell, ott e beruházásokat továbbra is segíteni kell, esetleg a TAO támogatás kiszélesítésével is, a nem nyereségorientált társaságoknak és jogi személyeknek pedig másfajta hozzájárulást kell kínálni. A támogatásért minimális rendelkezésre állás várandó el az e-töltőktől.
Az árazáskor figyelembe kell venni, hogy a hatályos kormányrendelet szerint a töltés nem energiakereskedelem, hanem szolgáltatás, amelynek az ellenértékét észszerű, könnyen és egyértelműen összehasonlítható, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon kell meghatározni. Az egységár a töltés ideje alatt percenként vagy kilowattóránként garantált töltési kapacitás függvényében határozható meg, azaz lehet idő- vagy teljesítményalapú. A szolgáltatók árazhatnak máshogy is, de csak átláthatóan. A töltőhelyeket a fogyasztók csak a töltés idejére foglalhatják le. Töltés nélküli, töltés utáni, türelmi időn belüli vagy azon túli parkolásért a szolgáltató díjat kérhet.
Magyarországon már több szereplő dolgozik nyilvános töltőhálózat kiépítésén, ilyen az NKM Mobilitás Kft., az e-Mobi Nkft., a Mol csoport és az OMV. A legtöbben ingyen kínálják a szolgáltatást, de például a Mol 2018. augusztus 1-jétől a lassúbb AC-töltésért 1990, a gyorsabb DC-ért 2990 forintot kér.
Az elektromos autókat kétfajta csatlakozóval szerelik fel, amelyek a váltóáramú vagy az egyenáramú töltést szolgálják. Az európai szabvány szerint elég a CCS Combo kombinált csatlakozás megléte, mert mindkét esetben használható.
A négy, elterjedt töltési módozatból a háztartási aljzathoz történő egyszerű csatlakozást a terv nem javasolja, mert a hálózat túlterheléséhez vezethet, és nem is hatékony. Fennáll a túlmelegedés veszélye a töltésvezérlővel és beépített túláram-védelemmel ellátott, gyártói töltőkábel csatlakoztatásakor is. Viszont a falra szerelt vagy oszlopba épített AC-töltőhöz történő csatlakozás beépített vagy az autóhoz adott speciális kábellel már hatékony és biztonságos. A nagy teljesítményű DC-töltésnél a töltő közvetlenül tölti az akkumulátorcsomagot beépített, védett kábelekkel.
2025-re akár 45 ezer töltőpont is üzemelhet majd hazánkban
Még keresik a helyet
Az uniós finanszírozású Next-E program térségünkben 252 villámtöltő telepítését segíti, ebből Magyaroszágon 2020-ig 54 villámtöltőt és öt ultranagy teljesítményű berendezést a Mol helyez el. Ám ezen 59 egység pontos helyszínéből napjainkig csupán 11 ismert nyilvánosan – emeli ki a terv. (A társaság június 10-én írta ki az 59 egység közbeszerzési eljárását – a szerk.)
