Kevesebb uniós támogatásra számíthat a főváros

Budapest a legélhetőbb városok világranglistáján 2010 óta húsz helyet lépett előre, az Euró­pai Unióban a 14. helyen szerepel – mondta Tarlós István, Budapest főpolgármestere az Országos Vállalkozói Mentorprogram közép-magyarországi nyitórendezvényén. Kiemelte: Budapesten az egy főre jutó GDP az uniós átlag 138 százaléka, ezért a 2021–2027-es uniós ciklusban a kohéziós források belső arányainak változása a fővárost hátrányosan érinti, a legfejlettebb régiók ugyanis az eddigieknél is kevesebb támogatást hívhatnak majd le. A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítványon (BVK) keresztül éppen ezért Budapest aktív szereplője akar maradni a fejlesztéseknek, Tarlós István példaként említette, hogy a BVK a mikrohitelezés és az innovatív vállalkozásfejlesztés mellett évente száz budapesti mikrovállalkozás mentorálását segíti, valamint kiemelten fókuszál a negyven év alattiakra és a nőkre is.

A tavaly életbe lépett közigazgatási határozat, amely szerint Budapest önálló régióvá vált, képes előmozdítani Pest megye elmaradottabb térségeinek felemelkedését – erről már Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszélt. Hozzátette: Budapesten van a regisztrált gazdasági szervezetek 23 százaléka, az összes foglalkoztatott egyharmada itt dolgozik, a nemzeti össztermékből pedig 36 százalékban részesül. Az MKIK elnöke szerint a főváros gazdasági szerkezete lényegesen eltér az átlagtól, mivel jellemzően nem a mezőgazdaságra, hanem a szolgáltatóiparra és a turizmusra fókuszál. Mivel a főváros GDP-termelésének kétharmada ezekből az iparágakból származik, a kamara szerint is erre a két terültre kell koncentrálnia Budapestnek, ebben látja az MKIK is a főváros jövőjét – tette hozzá Parragh László.

A világ 600 legnagyobb vállalkozása adja a világexport 80 százalékát, ezek a vállalkozások nemcsak a magyar gazdaságpolitikával, hanem a kínaival vagy az amerikaival szemben is jelentős alkupozícióval rendelkeznek, ezért olyan viszonyrendszert kell kialakítani, olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, amely patrióta, és egyensúlyra törekszik – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. Hozzátette: 2030-ig a magyar gazdaságstratégia hét pillérre támaszkodik, a cél, hogy Magyarország az unió top öt országába kerüljön, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. György László előrebocsátotta: e cél megvalósítását 16 program és 77 projekt segítheti. A hét pillér között említette a klímasemlegességet, az egyetemközpontú innovációs ökoszisztémák létrehozását, az infrastrukturális fejlesztéseket és az OKJ-rendszer átalakítását is.