F rancia–német páros szállíthatja a két új paksi atomblokk vezérlőjét, a nyílt tender győzteseivel kedden alá is írta a megbízási megállapodást az oroszországi Roszatom nukleáris holding leányvállalata, a Rusatom Automatizált Irányítási Rendszerek. A Framatome SAS és a Siemens AG konzorciuma felel a berendezések gyártásáért, szállításáért, üzembe helyezéséért, de a Világgazdaságnak küldött közlemény szerint nekik kell beszerezniük egyebek mellett a berendezés információbiztonsági követelményeknek történő megfelelését tanúsító iratokat és minősítéseket is.
A közleményben azonban nem szerepel a megbízás értéke, ahogyan abban a hónap eleji bejelentésben sem, amely szerint – mint a Világgazdaság megírta – ugyanazok szállíthatják a Finnországban építendő atomerőmű blokkvezérlőjét is. A paksihoz hasonlóan a Hanhikivi 1 is orosz kivitelezésű, 1200 megawattos és VVER típusú lesz, de csak egy blokkal, az építését pedig tavaly de-
cemberben négy évvel elhalasztották. A hazai és a finnországi létesítmény referenciaprojektje a leningrádi atomerőmű kiépítése, vagyis az ottani blokkvezérlők is referenciának számítanak.
Tavaly januárban közölt árat a Roszatom: 793,8 millió euróért bízta meg a GE Hungary Kft.-t a két paksi blokk turbinaházainak szállításával. Igaz, az eredeti kiírás 711 millió euróról szólt, a második fordulóban pedig 795 millió euró volt a plafon. Az eredeti és a végső ár között 82,8 millió euró volt a különbség. A GE-től kapott akkori válasz szerint a társaság 793,8 milliós ajánlatával is jelentősen csökkentette az árat az első ajánlatához képest, a Roszatom pedig azt felelte, hogy „…a kiíró az első szakasz felső ajánlataira adott ajánlatok alapján átszámolhatta a felső küszöböt, de emiatt nem fenyeget a teljes projekt költségkeretének túllépése”. Érdemi fordulat azonban csak 2020-ra várható a paksi projekt kapcsán, az oroszországi tervezővállalatnak akkorra kell előállnia az új atomerőmű létesítésiengedély-kérelmével. Az időpontot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a hónap elején közölte Moszkvában, amikor bejelentette, hogy a magyar fél elfogadta a beruházás műszaki tervét. A létesítésiengedély-kérelemnek egyébként tavaly el kellett volna készülnie, de a kapott anyagot a megbízó Paks II. Zrt. nem fogadta el, mert nem volt teljes körű. A Világgazdaság az ügyhöz közeli forrásból úgy értesült, nincs speciális oka annak, hogy elhúzódik a mintegy 300 ezer oldalas dokumentum elkészítése, amelynek olyannak kell lennie, hogy az Országos Atomenergia Hivatal 99 százalékban el is fogadja, ahogyan azt a beruházásért felelős Süli János miniszter elvárja.
Jövőre készül el a
300
ezer oldalas kérelem
