Még alig fogy a barnaprémium

A z elmúlt három évben a lehetséges támogatási összegnek csak a töredékét igényelték azok a hazai biogáz- és biomassza-alapú energiatermelők, amelyek e forrásra támaszkodva tarthatnák fenn a korábbi támogatásra már nem jogosult, ezért esetleg bezárásra ítélt létesítményeiket. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH) kapott tájékoztatás szerint a 2017-ben kiosztható 20 milliárd forint terhére csak egy társaság igényelt barnaprémiumot – a Világgazdaság tavalyi cikke szerint ez a lignitet és biomasszát vegyesen hasznosító Mátrai Erőmű Zrt. volt, és bő ötmilliárd forintot kapott –, tavaly már tizenegy, az idén pedig tizenhárom. Mindkét évben csaknem 15 milliárd forint új forrás állt rendelkezésre. Jelenleg egy kérelem elbírálása tart.

„Az érdeklődés azért marad el a lehetőségektől, mert még nem jött el az ideje” – válaszolt a Világgazdaságnak a Biomassza Erőművek Egyesülésének igazgatója, Rudolf Péter. Az egyesülés tagvállalatai erőműveinek ugyanis csak 2021-ben járnak le a korábbi, megújuló támogatásra (KÁT) vonatkozó jogosultságai, és csak ezek kifutása előtt egy évvel igényelhető a barnaprémium Rudolf Péter tájékoztatása szerint, aki a Pannonpower Zrt. vezérigazgatója is. Az egyesülés első ilyen tagja várhatóan a Bakonyi Bioenergia Kft. lesz, amely csak 2020 végéig élvezheti a KÁT-ot.

A szakember úgy véli, a MEKH által közölt tavalyi és idei jogosultságokat kisebb, biogázalapú erőművek kaphatták, amelyek nem tagjai az egyesülésnek. (Az egyesülés a nyolc legnagyobb hazai biomassza-erőművet tömöríti.) Feltételezését alátámasztja a MEKH-től kapott információ is: a tavalyi tizenegy barnaprémium jogosultság mögött mindössze 10 megawattnyi teljesítmény állt, az idei tizenhárom jogosultság mögött pedig csak 8 megawatt.

A barnaprémium nagysága kétféle módon határozható meg. Alapesetben az érintett létesítmény termelési költségeivel kalkulálnak, beszámítva a hosszú távú folyamatos működést lehetővé tevő karbantartásokat, javításokat is, míg az alternatív barnaprémium esetében azt, hogy mennyivel drágább a termelés biomasszával, illetve biogázzal, mint azzal a fosszilis energiahordozóval, amellyel működhet a berendezés. (Nem minden erőmű tüzelhet mással is, de például a Mátrai Erőmű igen.) Vannak további, a támogatás nagyságát befolyásoló tényezők is, ilyen az, hogy mennyibe kerül a fosszilis alapú erőműegységeket átállítani biomassza- vagy biogázalapúra. A barnaprémium legmagasabb lehetséges értékét a hivatal minden év november 1-jéig vizsgálja felül, vagyis hamarosan változnak az aktuális nagyságok. Ez a biogázból (de nem hulladéklerakóból vagy szennyvízkezelőből származó) előállított áram jelenleg 28,38 forint kilowattóránként, biomassza esetében pedig 17 forint. Az 5 megawattnál nagyobb névleges teljesítőképességű, biomassza- vagy vegyes tüzelésű erőműegységeknek pályázniuk kell a barnaprémiumra.

A barnaprémium nem túl motiváló Rudolf Péter szerint, mert a mértékét eleve úgy határozza meg a rendelet, hogy csak a termelés költségei térülhetnek meg, haszon nem keletkezhet. Kérdés, hogy célszerű-e haszon nélkül energiát termelni. A szakember szerint bizonyos értelemben igen, figyelembe véve, hogy kisebb szén-dioxid-kibocsátás mellett

kevesebb szén-dioxid-kvótát kell vásá­-

rolni.