IEA: tartós lejtőn a hatékonyság

Tavaly mindössze 1,2 százalékkal javult a globális energiahatékonyság, ami az elmúlt tíz évben a legkisebb előrelépés a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzése szerint. A mutató sovány értéke azért is nagy baj, mert az energiahatékonyságban számos lehetőség rejlik a gazdasági növekedés serkentése és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén, így a kedvezőtlen jelenség igen hátrányosan érinti a fogyasztókat és az üzleti környezet alakulását.

A hányados már az egymást követő harmadik évben volt alacsonyabb az előző évinél, holott az IEA egy minimum 3 százalékos értéket tart elfogadhatónak. Ennyivel változatlan mennyiségű energia felhasználásával az előző évinél 2,6 ezermilliárd dollárral nagyobb gazdasági értéket lehetne előállítani, nagyjából annyit, mint amekkora a francia gazdaság egészének kibocsátása. Pedig – mutatott rá a jelentésben Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója – a 3 százalék simán elérhető a rendelkezésre álló technológiákkal és költséghatékonysági intézkedésekkel. Mindössze ösztönözni kell a beruházásokat, és világszerte munkára fogni a szükséges technológiákat. Arról, hogy e téren hogyan érhetne el a politika globális áttörést, az ügynökség sürgős energiahatékonysági intézkedésekre létrehozott bizottsága a jövő nyáron hozza nyilvánosságra javaslatait.

A mutató javulásának lassulását társadalmi és gazdasági trendek hatásainak olyan keverékére vezeti vissza az ügynökség, amelyben szerepet játszanak extra tényezők is, például a szélsőséges időjárás. Ugyanakkor az energia iránti igény nő, amivel a kormányok intézkedései és a beruházók nem tudnak lépést tartani. Ez megint csak azt jelenti, hogy a politikai gondolkodásnak tovább kell lépnie a hagyományos megoldásoknál, és úgy kell a a hatékonyságban rejlő lehetőségek maximalizálására törekednie, hogy a gazdaság egészében – az energiarendszerekben is – beveti a digitális technológiát.

A jelentés ezért a digitalizációval elérhető eredményekre összpontosít, és arra jut, hogy az épületek, az eszközök, a berendezések és a közlekedési rendszerek közötti kapcsolódások megsokszorozásával sokkal hatékonyabban használható az energia, mint ha a felsoroltak nem lennének összekapcsolva. Ugyanakkor annak ellenére, hogy a digitalizáció előnyei széles körben megnyilvánulnak, bizonytalan, hogy pontosan hol és milyen mértékben várhatók. Ez nagyban múlik azon, hogy az érintett politikusok hogyan válaszolnak a nagy lehetőségekre és a növekvő kihívásokra. Az utóbbiak közé sorolható az a kockázat is, amelyet a digitális eszközök használatából következő növekvő energiaigény jelent.

Évente legalább

3

százalékkal kellene javulnia a mutatónak