Az atomenergiában bízik az Európai Bizottság
Az Európai Parlament felismerte, hogy az atomenergiának fontos szerepe van a klímaváltozás elleni harcban, így a nulla károsanyag-kibocsátású energiatermelés elérésében – tette közzé a NucNet. A szakportál nem sokkal ezután már arról is hírt adhatott, hogy az európai atomszakmát tömörítő Foratom szervezet üdvözölte a fentiekről szóló parlamenti határozatot, amely szerint – igazodva a december 2. és 13. között tartandó madridi klímakonferencia (COP25) állásfoglalásához – az előremutató technológiákat, tehát a nukleárist is be kell vetni a klímaváltozás elleni harcban. Az új parlamenti dokumentum kimondja, hogy az atomenergiának fontos szerepe lehet az európai áramtermelésben, azonban ki kell dolgozni a nukleárishulladék-kezelés fenntartható módjának közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiáját. A felülírt, korábbi határozatban még az állt, hogy az atomenergia nem biztonságos, nem környezetbarát, és gazdaságosan fenn sem fenntartható, ezért el kell távolodni tőle az Európai Unióban.
A parlament a múlt pénteken egyúttal európai és globális klímavészhelyzetet is hirdetett. Sürgette az Európai Bizottságot, hogy vessen be minden szabályozási eszközt és költségvetési javaslatot annak érdekében, hogy másfél fok alatt maradjon a hőmérséklet átlagos emelkedése. Hangsúlyozta, hogy a bizottságnak meg kell erősítenie a klímasemlegesség mielőbbi, de legkésőbb 2050-re történő elérését célzó stratégiát.
A képviselők felszólították a bizottság új elnökét, Ursula von der Leyent, hogy a 2030-ig szóló Európai zöldmegállapodás (European Green Deal) nevű programjába vegye bele az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékkal való csökkentését. A mostani uniós cél 40 százalék, a bázis az 1990-es érték.
Feljebb lépne a Roszatom
A Roszatom leányvállalata 2021-re állna elő a VVER-1200-as típusú, nyomott vizes reaktora továbbfejlesztett változatának, a VVER-C-nek a tervével. A VVER-C az elődjénél kevesebb üzemanyaggal termelne ugyanannyi energiát. Kizárólag mox üzemanyaggal működne, vagyis uránium és plutónium-dioxid keverékével. A mox használatának az az előnye, hogy kevesebb természetes urániumra van hozzá szükség, és biztonságosabb is, mert cirkónium már nem lesz benne. Egy VVER-C építése emellett 10-15 százalékkal olcsóbb is lesz, mint egy VVER-1200-é – ígéri lapunkhoz eljuttatott közleményáben az orosz állami Roszatom.
Jövőre kezdődhet a kínai fúziós atomreaktor plazmatárolójának kísérleti üzeme a Hszinhua hírügynökség tudósítása szerint. Az energia a 200 millió fokos, plazmaállapotú hidrogén héliummá alakításakor keletkezne, miközben a nemzetközi összefogással épülő, hasonló, ITER nevű franciaországi reaktorban 2025-ben állítják elő az első plazmát, 150 millió fokon.
