Versenyre kényszerülnek majd a megújulók is
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz országos szintű számok jól mutatják, hogy milyen irányba haladunk, és azt is, hogy ezek a változások hol okoznak majd feszültséget, ugyanis meglehetősen sok jogi formula változik – közölte Grabner Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) energetikáért felelős elnökhelyettese. A 2016. november 30-val megkezdett szabályozási változtatások alapja az EU Tisztaenergia-csomagja, amely részben átalakítja, részben megerősíti az eddigi működési keretet. A szakember elmondta, hogy ő nem a számokban látja a megoldást, hanem abban, hogy a megváltozott jogi keretek között a számok életre kelhetnek, vágyálmok helyett kötelező érvényűek lesznek.
A Tisztaenergia-csomag érinti a támogatási rendszereket, konkrét jogszabályi hátteret ad, nem csupán ajánlásokat, ám látni kell, hogy ez a szabályozás a versenyeztetés irányába tolja a megújuló alapú energiatermelést. Ez azt is jelenti, hogy a korábbi időszakokban alkalmazott támogatási rendszer, amelyben mindenki támogatáshoz juthatott, a jövőben biztosan nem működik, hanem fokozatosan átalakul. Ennek egyik lényeges eleme, hogy nemcsak a napelemparkok áramtermelése kerül be az országos villamosenergia-rendszerbe, hanem a házak tetején lévő napelemek áramtermelése is, vagyis az úgynevezett háztartási kiserőművek is a fejlődés motorjai lesznek. Ezért hamarosan ebben a kategóriában is át kell alakítani – azaz ki kell vezetni – a szaldóelszámolási rendszert. Ennek a mikéntje még kidolgozásra vár. A szakember által hivatkozott számítások szerint 2019 és 2026 között 527 megawattnyi megújuló alapú termelőkapacitás kerül ki a támogatási rendszerből, ebből 280 megawattnyit a szélerőművek tesznek ki. Arról is szólt, hogy foglalkozni kell a biomassza- és a biogázüzemű erőművek helyzetével is, mivel ezek meglehetősen régiek, az élettartalmuk hamarosan lejár, ezért gondoskodni kell a kieső kapacitások pótlásáról.
