Megugrott a hazai megújuló alapú áramtermelés az erős vasárnapi szél és a többórás napsütés idején. A napi csúcs 12 óra 15 percre esett a Mavir Zrt. adatai szerint, ekkor összesen 4169,39 megawattnyi kapacitás állt munkában, amiből a naperőművekre 447,66, a szélerőművekre 402,65 megawatt jutott. A kettő együtt a teljes pillanatnyi termelőkapacitás 20,39 százalékát tette ki.
Ha ehhez hozzászámoljuk a többi zöldforrás (folyóvizes vízerőmű, tározós vízerőmű, biomassza-erőmű, hulladékégető, egyéb megújuló) aktuális teljesítményét, akkor már 1000,45 megawattnál (egy fél paksi atomerőműnél), azaz 23,4 százalékos aránynál járunk.
Az adat kis szépséghibája, hogy nem minden megújuló alapú energiatermelés mentes a szén-dioxid-kibocsátástól: a biomassza, a biogáz és a hulladék égetése némi környezetszennyezéssel jár. Viszont a vizsgált időpontban a 23,4 százalékosnál mégis mintegy háromszor nagyobb – 70,52 százalékos – volt a zöldáram-termelés súlya, figyelembe véve, hogy a Paksi Atomerőmű sem ereget szén-dioxidot. (A létesítmény négy blokkja vasárnap délben 1939,85 megawatt mellett működött, vagyis a megújulókkal együtt 2940,3 megawattot tett ki.)
Miközben a nap- és szélalapú áramtermelés nyilván máskor is megugrik hosszabb-rövidebb időre a vasárnapi eset mintájára, természetesen az is gyakori (az éjszakai szélcsendek idején), hogy mindkét technológia egyszerre hever parlagon. A napi adatnál reálisabb képet éves statisztika szerint 2018-ban a bruttó hazai áramtermelés 11,7 százaléka származott megújuló forrásból, ezen belül a szélre 16,2, a napra pedig 16,5 százalék jutott a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemrég közzétett, legfrissebb adatai szerint. E számok szerint tehát a bruttó országos áramtermelésnek mindössze nem egész 1,9 százalékát adták a szélparkok és 1,93 százalékát a naperőművek. Tavaly azonban már jelentősen elcsúszott egymás mellől a szél- és a napenergia-termelés két éve még csaknem azonos súlya. Miközben ugyanis az ország szélerőmű-kapacitásai évek óta változatlanok – idővel pedig csökkennek, hacsak nem változik meg az újak létesítését tiltó szabályozás –, addig a múlt évben számos kisebb és néhány jelentős nagyságú naperőművet is átadtak. A MEKH 2019 októberében már jelezte, hogy míg 2018 végéig 726 megawattnyi napelemes kapacitást kapcsoltak a hazai villamosenergia-hálózatra, 2019. június 30-ig (az előzetes adatok szerint) már 1,1 gigawatt fölött járt az ország, és a hivatal további 1,4 gigawattnyi kapacitás támogatására is kiadott engedélyt, ezek nagy része a következő években várhatóan megépül. Decemberben beérkeztek a MEKH-hez azok a pályázatok is, amelyeket a hivatal – tavaly először – az úgynevezett zöldprémium nevű támogatás megszerzésére írt ki. Bár eredményhirdetést csak a tavaszra ígért a hivatal, a napenergia-termelés további hódítását vetíti előre, hogy a 169 ajánlat egy híján naperőművekre vonatkozott. A pályázó társaságok közül három 20 megawattos, további négy pedig 10 megawattosnál nagyobb létesítményben gondolkodik.
Megújulókból
23,4
százaléknyi áram keletkezett
