A budapesti gáz maradt a legolcsóbb

B. H. L. | Az Eurostat adatai szerint az európai fővárosok közül januárban is Budapesten volt a legolcsóbb a földgáz és a második legolcsóbb az áram az átlagos lakossági felhasználók számára. A havi elemzést ismertető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kiemeli, hogy az előző havihoz képest történt szerény budapesti árváltozás mögött a forint és az euró árfolyamának módosulása áll. A villamos energia januári budapesti átlagára 11,32 eurócent volt kilowattóránként, ettől csak a belgrádi 7,55 eurócentes érték maradt el. A legmagasabb ár 33,15 eurócent volt, ezt – a budapesti közel háromszorosát – a berliniek fizették, de a koppenhágaiak tarifája is 29,99 eurócent volt. A végfelhasználói ár összetevőit mutató diagramokból kiderül, hogy Budapesten maga az energiadíj is a második legalacsonyabb volt, viszont a berlini ennek már „csak” a kétszeresét tette ki, vagyis az ottani magas tarifa magyarázata nemcsak az áram árában, hanem az arra rakódó adókban is keresendő. (A berlini átlagos lakossági tarifában lévő energiaadó egymaga akkora, mint a teljes budapesti végfelhasználói ár.) A vásárlóerő-paritáson (PPS) történt összehasonlításban Budapest a legjobb helyzetű fővárosok között már csak a kilencedik helyre került. A 18,86-os PPS értéke kicsit több mint a fele annak, ami a lista „rosszabbik” végén lévő Prágához, Berlinhez és Varsóhoz tartozik.

A földgáz 3,09 eurócentes – tehát Európában a legalacsonyabb – budapesti kilowattóránkénti áránál alig volt magasabb a bukaresti, a belgrádi és a rigai. A rangsor derekától felfelé azonban a budapesti árnak már legalább a kétszerese szerepel. A legtöbbet fizető stockholmiaknak egy kilowattórányi gázért már 22,08 eurócentet kellett fizetniük, vagyis hétszer többet, mint a magyar fővárosban élőknek. A legalacsonyabb energiadíj azonban ez esetben nem a budapesti, hanem a rigai volt.

A lett fővárosban elsősorban azért magasabb mégis a végfelhasználói ár, mert abban kétszer nagyobb a gázrendszer használati díja, mint a budapestiben. Vásárlóerő-paritáson az 5,15 PPS-es budapesti érték az ötödik legalacsonyabb volt, a legkedvezőbb helyzetben (4,09 PPS) a luxembourgiak, a legrosszabban (18,46 PPS) a stockholmiak voltak. Budapest a középmezőnybe került azon összehasonlítás alapján, amelyben a MEKH azt vizsgálta, hogy egy átlagháztartás jövedelmének mekkora hányadát viszi el az áram- és a gázszámla kifizetése. A hazai 3,4 százalékos érték azonban közelebb áll a luxembourgi 1,1 százalékhoz, mint a szófiai 8,1 százalékhoz.