Alacsonyak a tarifák, de a pénz is kevesebb
Áprilisban is tartották azokat a kedvező európai pozícióikat a magyarországi lakossági áram- és gáztarifák, amelyek a rezsicsökkentés legutolsó lépésében alakultak ki – derül ki az Eurostat diagramjaiból, amelyeket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tett közzé. Az áram továbbra is Budapesten volt a második legolcsóbb: kilowattóránként 11,08 eurócent maradt. Ennél kevesebbért – 7,55 centért – csak Belgrádban jutott villamos energiához a lakosság, legtöbbet pedig Berlinben és Koppenhágában fizetett, több mint négyszer annyit, mint a budapestiek.
A vásárlóerő-paritás (PPS) szerinti összevetésben a kilowattóránkénti budapesti tarifa már csak a kilencedik legalacsonyabb (18,50 PPS) volt. A legmagasabb értékek Varsóra (32,56) és Prágára (31,72) jöttek ki, a legszerényebb pedig Helsinkire (11,94). A lakossági gáz ára Budapesten volt a legalacsonyabb Európában, de az itteni, kilowattóránkénti 3,03 eurócentnél nem fizettek sokkal többet a bukarestiek sem (3,12). A gázdíj Stockholmban bő hétszer ekkora (22,03), Amszterdamban pedig pedig bő háromszor ekkora (10,59) volt kilowattóránként.
A magyar főváros jól állt a gáztarifa vásárlóerőre vetített összevetésében is: az 5,05 PPS-es érték az ötödik legkedvezőbb volt. Ennél jobb adat csak Rigára, Londonra, Brüsszelre és Luxembourgra (3,66) jutott, a legrosszabb pedig Stockholmra (18,11), majd Szófiára (10,15).
Budapest az európai rangsornak pontosan a közepén áll abból az egyébként legreálisabbnak számító szempontból, hogy egy modellezett háztartás fizetésének hány százalékát viszi el együtt az áram- és a gázrezsi kifizetése. A magyar fővárosra jutó áprilisi érték 3,4 százalék volt (a márciusi 3,3). A lista legkedvezőbb helyére került luxembourgiak esetében ez csak 1,1 százalék, míg a sor másik végén lévő Szófiáé 6,9 százalék.
