Lejtőn a rotterdami kikötő forgalma

A rotterdami kikötő tavaly is megtartotta fölényesen vezető pozícióját a Hamburg–Le Havre-zónába tartozó tíz nagy európai kikötő között, létesítményeiben 469,4 millió tonna árut raktak át. Bár ez a mennyiség csak igen szerény növekedést jelez az egy évvel korábbihoz képest, ám kedvező szerkezeti átalakulást mutat: a szilárd és a folyékony ömlesztett áru mennyisége csökkent, a konténeresé viszont bővült.

A legnagyobb tételt az átrakott nyersolaj képviselte (104,2 millió tonna), majd az olajtermékek következtek (68,2 millió tonna). Megfordult továbbá 30 millió tonna vasérc és vashulladék, valamint 22 millió tonna szén is Rotterdamban a társaság által közzétett éves adatok szerint. Az áruösszetételt erősen uralták az energiahordozók és a vasérc, s mivel a koronavírus-járvány miatt jelentősen csökkent csökkent a globális energiahordozó-igény, és parkolópályára állt az iparvállalatok acél iránti kereslete is, a rotterdami kikötőt érzékenyebben érintheti a válság, mint azokat, amelyeknek a portfóliójában más áruféleségek átrakása dominál. Az év első három hónapjában a rotterdami kikötőben kezelt áru mennyisége 9,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, az áprilisi adat pedig a várakozások szerint 10-20 százalékkal lesz alacsonyabb a 2019. áprilisinál.

Tavaly csaknem 470 millió tonnás mennyiséggel a hollandiai kikötőre jutott az összes árumennyiség 36,6 százaléka, amely megfordult az említett zónához tartozó tíz kikötőben, vagyis Rotterdam mellett Hamburg, Bremerhaven, Wilhelmshaven, Amszterdam, North Seaport, Antwerpen, Zeebrugge, Dunkirk és Le Havre létesítményeiben. A forgalom mennyiségét tekintve a második legnagyobb súlyú a belgiumi Antwerpen volt (18,6 százalék), a harmadik pedig a németországi Hamburg (10,6 százalék). Hamburg helyzete abból a szempontból kedvezőbb, hogy alig függ az olaj- és olajtermék-szállítmányoktól, igaz, a vasérctől és a vashulladéktól annál inkább. Erősen olajfüggő Wilhelmshaven, Antwerpen és Le Havre is, a megcsappant vasércigény miatt azonban North Seaport és Dunkirk üzemeltetőinek is fájhat a fejük.

Nem véletlen, hogy a kikötők igyekeznek a vírushelyzet miatt meggyengült forgalmukat mielőbb fellendíteni. Korábbi cikkünkben megírtuk: a világ húsz legnagyobb kikötője között az antwerpeni, a hamburgi és a rotterdami, valamint az említett tízbe nem tartozó barcelonai is vállalta, hogy fenntartja működését a Covid–19-járvány idején is, hogy tompítsa a pandémia gazdasági hatásait. Most különösen fontos minden forgalom újraindulása, például az, hogy Hamburg újra vár Csehországból tehervonatokat. Hasonlóan kedvezők az új kapcsolatok is, ezek egyikéről szintén a hamburgi kikötő adott hírt: a Billwerder nevű termináljára néhány napja megérkezett Kínából az új Santung–Európa expressz szerelvénye, amelynek 41 konténerében szélturbina-alkatrészek, LED-ek, szerszámok és orvosi eszközök voltak. A következő santungi szállítmányok május 16-án és 30-án futnak be, de a vonatok egyelőre csak hozzák az árut Kínából, oda nem visznek semmit. Kína nagyon fontos Hamburgnak, amely a távol-keleti országból tavaly egyedül vasúton heti 204 vonatpárt fogadott, majd indított vissza húsz különböző városba. Emellett évi 2,6 millió konténernyi, tengeren érkező kínai árut is kezelt, vagyis a teljes konténerforgalmának majdnem a harmada kínai volt.

A hamburgi kikötő tavaly havonta

204

Kínából érkező vagy oda tartó vonatpárt kezelt