Kilenc éve nem volt ekkora a feketefoglalkoztatás

A munkaügyi hatóság az ellenőrzött 4123 munkáltató 68 százalékánál állapított meg munkaügyi jogsértést az év első negyedében. Bírságot 998 esetben szabott ki összesen 171,1 millió forint értékben, ebből az építőipari vállalatokra 71 millió, a vendéglátókra 18 millió, a kereskedőkre 17 millió forint jutott az Innovációs és Technológiai Minisztérium összegzése szerint. A vizsgált vállalatoknak valamivel több, mint 18,2 ezer alkalmazottjuk volt, a jogsértések az ellenőrzött munkavállalók 65 százalékát érintették. Az ellenőrzések száma 2019 azonos időszakához képest csökkent, a szabálytalankodó munkáltatók aránya pedig 8 százalékkal nőtt.

Olyan magas feketefoglalkoztatást, mint az idei első negyedévben, 2011 óta nem mértek Magyarországon – hangsúlyozták az összeállításban, a munkavállalók több mint 13 százalékát szabálytalanul foglalkoztatták. Az összes feketemunkás 43 százaléka – bő ezer ember – az építőiparban dolgozott bejelentés nélkül. Az arány egy év alatt 32 százalékos növekedést mutat. A feketemunkások 4 százalékát a mezőgazdaságban alkalmazták, ez az arány az egy évvel korábbitól 10 százalékkal marad el. A feldolgozóiparra 4 százalék jutott, ez 114 személy, 1 százalékos növekedés.

A be nem jelentettek 8 százaléka dolgozott a személy- és vagyonvédelemben. Az ágazatban dolgozók csaknem 18 százalékát alkalmazták feketén, míg 2019 első negyedében még „csak” a 11 százalékát. A kereskedelemben és a vendéglátásban is most mérték a legnagyobb arányú feketefoglalkoztatást 2011 óta. Az előbbiben tíz alkalmazottból egy nem volt bejelentve, az utóbbiban pedig a 16 százalékuk. A munkáltatók főként adminisztrációs hibára, a könyvelő mulasztására, próbamunkanapra vagy első munkanapra hivatkoztak az ellenőrzésekkor. Nőtt a szabadsággal kapcsolatos jogsértések száma is. A két leggyakoribb eset, hogy a kiírt szabadságot a munkáltató nem adja ki, valamint, hogy nem teszi lehetővé az évente legalább tizennégy napos egybefüggő szabadságot.