Tizedével nőhetnek a gyógyszerkiadások

A jövő évi költségvetés a járvány okozta szükség miatt szakít a korábbi hagyományokkal, és egy nagyobb alapban egyben kezeli az egészségbiztosítást és a járványügyet – reagált a Világgazdaságnak a tervezet egészségüggyel kapcsolatos sorai-ra Kókai-Nagy Ákos, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Magyarázata szerint az alap létrehozásával az egészségügy egy újabb pandémiás hullám esetén megfelelő rugalmassággal reagálhat a felmerülő kiadásokra. A 2021-es költségvetés két fontos alapra épül: az egyik az egészségbiztosítást és a járvány elleni védekezést szolgálja körülbelül 3000 milliárd forinttal, a másik a gazdaságvédelmet 2550 milliárd forinttal.

A tervezetben az egészségügyre 2115 milliárd áll rendelkezésre, 156 milliárd forinttal több, mint az idén. Az alapokon belüli 270 milliárd forint tartalék az előre nem látható helyzetekre áll rendelkezésre. Az egyesület szerint ebbe az egyesített alapba tartoznak a szokásos gyógyszerügyi kiadások és bevételek is némi átstrukturálással: korábban a nagy értékű gyógyszerkiadásokat az összevont szakellátás előirányzatban tervezték, most külön soron. Az innovatív gyógyszergyártók szerint örvendetes, hogy nominálisan mintegy 10 százalékkal nő a gyógyszerkiadások előirányzata a 2019-es tervszámokhoz képest. Ám mivel az elmúlt években a tárgyévi tervszámok rendre elmaradtak az előző év tényleges kiadásaitól, a jövő évi büdzsé kapcsán is a valós kiáramlás ad pontosabb képet, mint a terv.

Kókai-Nagy Ákos rámutatott, hogy a bővülés jelentős része a gyógyszergyártói befizetések növekedéséből adódik, amelyet 2021-re már most mintegy 100 milliárd forintban állapít meg a javaslat, miközben tény, hogy a gyártók befizetései eddig rendre meghaladták a tervezettet. A javaslat pontos értékelését az idén tovább bonyolítja, hogy az idei teljesítések a járványügyi intézkedések következtében alakulnak, hiszen az ellátórendszer újraindítása kritikus, és sajnos lényegesen keményebb dió, mint a márciusi gyors leállítás volt.

A Magyar Orvosi Kamara szerint a pénzügyminiszter által benyújtott költségvetés tervezetének egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapjában a gyógyító-megelőző eljárások tervezett 9,6 százalékos emelése nem fedezi az egészségügy betegbiztonságot garantáló és a járványveszély miatt megnövekedett költségű működését, és nem tartalmazza az egészségügyi dolgozók pályán és itthon tartásához szükséges bérek fedezetét. Ezért a kamara levélben fordult a miniszterelnökhöz, mivel nemzetközi és hazai (más szakmákhoz viszonyított) összehasonlításban is rendkívül alacsonyak az orvosbérek. A kamara példaként említi, hogy az orvosok nettó órabére 900 forint, pont, mint a gyorséttermi dolgozóké, míg a szakorvosok nettó 1700 forintos órabére a szakmunkásokéval azonos.