Geotermikus kutatási alap születhet

Mi szükséges ahhoz, hogy a hazai távhőszolgáltatásban érdemben emelkedjen a geotermikus hő hasznosítása?

A 96 távhővel ellátott magyarországi településből 12-ben használnak kisebb-nagyobb arányban geotermikus energiát, ami az országosan a távhőhálózatra adott, évi mintegy 30,5 petajoule távhőmennyiségből 2,3 petajoule-t (7,6 százalékot) tesz ki. A hazai távhőrendszerek primer hőmérsékletszintje – főként az ellátott épületek gyengébb hőtechnikai adottságai miatt – viszonylag magas. A nagyobb rendszerek szinte kivétel nélkül forró vizesek, amelyekben az előremenő víz hőmérséklete a leghidegebb időszakban 100 Celsius-fok, a visszatérő pedig 70 Celsius-fok fölötti, és a visszatérő ág hőmérséklete a fűtési időszak nagy részében is 60 fok felett vagy a körül van. Erre csak korlátosan lehet ráfűteni a hazai viszonyok között jellemzően 60-70 Celsius-fokos geotermikus eredetű meleg vízzel, vagy pedig az amúgy sem olcsó beruházás során egyéb, további drágulással járó műszaki megoldásokat (például hőszivattyúzást) is alkalmazni kell. Ezért a geotermikus távhő további terjedésének fontos előfeltétele az épületállomány hővédelmi adottságai-nak javítása, előzőleg vagy ezzel párhuzamosan a belső fűtési és a használati melegvíz-rendszerek teljes körű szabályozhatóságának megvalósítása.

Milyen állami szerepvállalásra, szabályozásváltozásra lenne szükség a geotermia felfuttatásához?

Kiemelt kérdés a távhő árának szabályozása. Szükség lenne a Nemzeti energiastratégiában is megfogalmazott zöld távhő program megalkotására, illetve a 2012/27/EU irányelvben meghatározott „hatékony távfűtés” megvalósításához a beruházásokat és a hatékonyság növelését ösztönző, kiszámítható árszabályozási rendszerre. Fontos lenne, hogy az árhatósági döntések meghozatala világos, jogszabályokban megfogalmazott, transzparens szabályrendszeren és kidolgozott részletszabályokon nyugodjon. Ennek a mai, éves ármegállapítási ciklusokat alkalmazó rendszer nem minden elemében felel meg maradéktalanul. Ráadásul a viszonylag drága beruházással (és persze viszonylag alacsony üzemeltetési költséggel) megvalósítható geotermikus projektek finanszírozását az árszabályozásban rejlő bizonytalanságok mellett a kútfúrás kockázatai is nehezítik. Ezen jelentősen enyhíthetne egy geotermikus kutatási kockázati alap létrehozása, ami

– úgy tudni – szerepel az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tervei között.

A geotermikus eredetű hőhöz

a (nem termelő) szolgáltatók jellemzően milyen áron jutnak hozzá a földgázzal előállított hőhöz viszonyítva?

A hőtermelők árait az innovációs és technológiai miniszter a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) javaslata alapján rendeletben határozza meg. A geotermikus projektek értékesítői hőárai között – a jelentősen különböző helyi adottságoktól függően – 1000 forint/gigajoule alatti és 3500 forint/gigajoule feletti hődíjértékeket is találunk. A kapacitásában és hőforgalmában két legnagyobb, mértékadó hazai geotermikus projekt, a miskolci és a győri hődíja 2019. október 1. óta 2695, illetve 3204 forint/gigajoule. Összevetésként: a hazai távhőben jellemző, viszonylag öreg, földgáztüzelésű forróvíz-kazánokban előállított távhő egységköltsége 2800–3400 forint/gigajoule között alakul a földgáz árától függően, de egy vadonatúj földgáztüzelésű fűtőműben viszonylag magas földgázár mellett 4000 forint/gigajoule is elképzelhető a korszerű létesítményt terhelő magas amortizáció miatt.

Folynak-e olyan geotermikus projektek, amelyek révén hamarosan az eddiginél több földhő hasznosulhat a távfűtésben?

Szegeden zajlik egy nagyprojekt építése, amely 9,6 milliárd forint európai uniós támogatással, valamint a hazai Geo Hőterm Kft. pénzügyi befektetésével valósul meg. A fejlesztés részeként 9 termelő és 18 visszasajtoló kutat telepítenek. A termelő kutak mélysége 2000 méter, a visszasajtolóké 1600-1700 méter lesz. A termelő kutak óránként mintegy 80 köbméter 92 Celsius-fokos vizet hoznak majd a felszínre. A rendszer a 23 szegedi távhőkörzetből a hat legnagyobbat fogja ellátni évi 450-500 ezer gigajoule zöldenergiával, egyebek között a 27 ezer távfűtött lakás 92 százalékát és számos intézményt, például a belvárosi hivatalokat.

Hogy áll a geotermia terén a Főtáv?

A Főtáv több éve átfogóan foglalkozik a geotermikus energia távhőszolgáltatásban történő hasznosításával, vizsgálja az ehhez szükséges együttműködési lehetőségeket. A Nemzeti energiastratégia (NES) célkitűzései-vel összhangban kiemelt stratégiai cél a távhőpiac zöldítése, a hatékony távfűtés megvalósítása, ennek keretében a hulladékalapú hőtermelés arányának növelése mellett a geotermikus energia rendszer-integrációja. A MEKH megbízásából készített, a sajtóban már többször hivatkozott Geotermikus Budapest című tanulmány azt prognosztizálja, hogy a geotermikus energia Budapest távhőellátásában a közeljövőben várhatóan igen jelentős szerepet kap, és javaslatot fogalmaz meg a fővárosi geotermikus fejlesztési terv kialakítására. Társaságunk a távhőszolgáltatásban alkalmazható geotermikusenergia-potenciál elemzésében jelentős előzményekkel és ismeretekkel rendelkezik, amelyek több esetben túlmutatnak a MEKH kiadványában szereplő megállapításokon. Az elmúlt években a Főtáv tudatos hőveszteség-csökkentő tevékenysége, továbbá a távhőrendszerek épületenergetikai beruházásokból eredő igénycsökkenése, illetve a szolgáltatási hőmérséklet szintjét mérséklő hatásuk miatt javultak a geotermikus energia primer oldali hasznosításának feltételei. A jövőben, a szükséges együttműködések kialakítását követően, konkrét projektek végrehajtását is tervezzük 2021–2027 között. Ezzel párhuzamosan fontosnak tartjuk a geotermikus vagy bármely más új, zöldhőforrás létesítése és távhőrendszerre kapcsolása érdekében a jelenlegi távhőár-szabályozási keretek újragondolását, és a beruházási támogatási lehetőségek további biztosítását.

Mekkora hőteljesítményről és milyen költség árán lenne szó?

Megfelelő árszabályozási feltételek és beruházástámogatási intézményrendszer esetén a szükséges komplex energetikai, gazdaságossági, földtani és egyéb vizsgálatokat követően a következő három-négy évben akár 10-20 megawatt hőteljesítménnyel évi több százezer gigajoule geotermikus energia jelenhet meg a budapesti távhőmixben. Ilyen nagyságrendű projekt(ek) beruházásiköltség-igénye akár 5–10 milliárd forint is lehet a konkrét helyi adottságoktól függően.

A 96 távfűtéses településből

12

használ geotermiát is