Az első hónapok tapasztalatai alapján milyen újításokat hoztak a közelmúltban bevezetett informatikai fejlesztések a munkafolyamatok és a költségek terén?
A sort a Motis III. első fázisával kezdeném, amely jelentős változás az RCH életében, hiszen a korábbi technológiát korszerű okostelefonokra és Android-alapú operációs rendszerre cseréltük. A visszajelzések pozitívak, az új készülékeket sokkal könnyebb kezelni, a folyamatok, feladatok áttekinthetőbbek, a munkavégzést nagyban megkönnyíti a három az egyben funkció – amely a technológiai feladatokat, a telefont és a fényképezőgépet jelenti –, mert ezekhez a munkafázisokhoz eddig külön-külön eszközt használtak a munkatársak. Az eszköz megbízhatóbb, adatkapcsolata stabilabb, gyorsabb lett. A másik fejlesztés a Központi Operatív Tehervonat Tervezést Segítő Alkalmazás (KOTTA), amely által a korábbi nyolc helyett egy felületen érhetők el az üzemirányításhoz szükséges alapvető információk. Az alkalmazás kimutatja azt is, ha egy vonat elakadt, és útjának folytatása további intézkedést igényel. Bevezetésével 20‑30 százalékkal vált hatékonyabbá a munkavégzés, az új kommunikációs csatornákon gyorsabban jut el az információ a felhasználókhoz. A KOTTA egyetlen adatbázisban rögzíti a vonatkövetési adatokat, amelyekhez a központi üzemirányítók mellett a területi munkatársak is hozzáférnek. Ezáltal gyakorlatilag minimalizálódik az információtorzulás esélye, gyorsabbá, pontosabbá válik a munkavégzés, a kollégák leterheltsége pedig jelentősen csökken. Szintén új alkalmazás a RailCube, amely fokozatosan veszi át a hosszú és a rövid távú tervezési (mozdonyforduló-tervezés, elegytovábbítás), üzemirányítási és vezénylési feladatokat. A következő fázis a mozdonyforduló tervezésének támogatása lesz, az ősszel pedig a mozdony- és üzemirányítás, valamint a -vezénylés kerül sorra. Ebben az esetben egy teljesen új funkcióról beszélünk, nevezetesen, hogy az eddigi manuális, Excel-alapú tervezést, irányítást egy integrált platform veszi át, amely a tényadatoknak vagy a módosításoknak köszönhetően folyamatosan frissül. Így a kollégák már a naprakész információk és változások, módosítások ismeretében tudnak dolgozni.
Új fejlesztés az RC.GO is, ezt mikor vezetik be, és mit tud majd?
Terveink szerint 2022 elejére ez az alkalmazás a napi üzemeltetés minden tevékenységét átfogó alaprendszer lesz, és a mostani, hasonló rendszert váltja majd le. Képes lesz lefedni a vonatközlekedtetés, azaz egy vonat életútjának teljes folyamatát centralizált, időazonos és integrált módon. Bevezetésével két nagyobb és számos más alkalmazás kiváltására nyílik lehetőségünk, egyúttal az adatok és információk szigetszerűségét felváltja a központi szerveren keresztül történő gyorsabb, pontosabb és hatékonyabb kommunikáció.
Mennyi pénzt fordít a társaság informatikai fejlesztésre?
Az idén mintegy 260 millió forintot, de ez az összeg évről évre nagymértékben ingadozik.
Az említett szoftvereket mely társaság vagy társaságok fejlesztik az RCH-nak? Teljesen új vagy a vasútszakmában meglévő szoftverek testreszabásáról van szó?
Az RC.GO-t a 4Sales Systems Kft. fejleszti, a RailCube-ot a CRX Software. Az RC.GO teljesen új fejlesztés, a piacon nem találtunk olyan rendszert, amely megfelelt volna az RCH komplex igényeinek. Kisebb vasútvállalatoknak készülnek ugyan átfogó rendszerek, de amint elkezdjük az RCH sajátosságait sorolni – egyeskocsi-fuvarozás, saját vontatás, amely azonban az ÖBB PR mozdonyparkjára épül, országos lefedettség, jelentős külső vontatási szolgáltatók –, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy nem elég egy meglévő rendszer adaptálása. Bár a fenti sajátosságok a RailCube esetében is igazak, a felhasználói köre jóval szűkebb, és jobban megfeleltethető a sztenderdnek, így adaptálni lehetett egy már működő rendszert. Az alaprendszer alapvetően magánvasúti igényekre készült, ezért az RCH-ra adaptálás jelentős új funkciókat is hozott, amelyek a rendszer többi felhasználójánál is megjelennek, így a CRX is profitál a közös munkából.
Hány kolléga munkája válik, illetve vált már fölöslegessé az informatikai fejlesztések miatt?
A fejlesztések egyik célja a munkafolyamatok automatizálása, a manuális munka kiváltása, de ennél sokkal fontosabb a felhasználók és az ügyfelek igényeinek pontosabb, magasabb minőségű kielégítése. Éppen ezért nekünk fontosabb és több nyereséget termel a jobban előrelátható tervezés, a pontosabb végrehajtás, mint a munkaerő leépítése. Ha mód nyílik munkaerő-megtakarításra, az kezelhető az iparáginál kisebb, de jelentős lemorzsolódás figyelembevételével.
Hány magasabb képzettségű dolgozóra van szüksége a társaságnak az új IT-rendszerek üzemeltetéséhez?
Az új IT-rendszerek üzemeltetése nem igényel majd lényeges átrendeződést a munkavállalók körében. Az alkalmazásokkal jelenleg is magasan képzett, motivált és hozzáértő kollégák dolgoznak. Az új rendszerek használatát el kell sajátítaniuk ugyan, de ezt könnyen meg fogják oldani.
Az előbbi két kérdés kapcsán milyen változások történtek vagy várhatók a társaságnál?
Egy új informatikai rendszer bevezetésével együtt jár, hogy a hozzá kapcsolódó folyamatok is megváltoznak. Néhány dolog automatikusan módosul – például a manuális adatbevitelt kiváltja egy másik rendszerből való beolvasás –, de ennél izgalmasabb, hogy a most még szeparáltan működő elegytovábbítás, mozdonyforduló-tervezés, vezénylés, üzemirányítás a jövőben hogyan fog működni. Már most arról beszélünk, hogy ezeket ne különálló silókként kezeljük, hanem megfelelő hozzáférést, módosítási lehetőséget tegyünk lehetővé a kollégáknak. Ennek pontos definiálásával nem sietünk, hagyjuk, hogy a rendszer kiforrja magát, és fokozatosan alakítjuk át a folyamatokat.
Milyen további előnyöket vár az RCH az említett fejlesztésektől?
Mint mondtam, elsősorban az üzleti igényeknek való jobb megfelelést, gyorsabb reakciót, előrelátóbb tervezést és kevesebb tűzoltásszerű üzemirányítást várok az új rendszerektől. Ennek kapcsán kevésbé leterhelt kollégákat szeretnék látni, akik az idejüket nem a munkához szükséges információk összevadászására vesztegetik, hanem a feladatokat oldják meg kreatívan. Nem mellékesen növekvő hatékonyságra számítok, amely elsősorban a jobb eszközkihasználtságból fakad: kevesebb mozdonnyal és teherkocsival elszállítani ugyanazt a mennyiséget, csökkenteni az idegen kocsik tartózkodását, és ezzel költségeket spórolni. A javuló minőség és a csökkenő kiadások garantáltan a piaci pozíciónk erősödéséhez kell hogy vezessenek.
A KOTTA bevezetésével
20-30
százalékkal lett hatékonyabb
a munkavégzés
