Új csomagon dolgoznak a szerbek
Tóth Péter, Vajdaság | A koronavírus-járványt Szerbia eddig viszonylag jól átvészelte, és mindenki arra számított, hogy a nyár meghozza az enyhülést, a korlátozások feloldását. A járvány azonban új erőre kapott, aminek következményeként az ősszel tömeges elbocsátások lehetnek azoknál az állami vállalatoknál, ahol most leépítési tilalom van érvényben, ameddig kitart a három hónapig folyósított, a minimálbérrel megegyező bértámogatás. A becslések széles sávban, tízezertől százezer elveszített munkahelyig szóródnak.
Sinisa Mali pénzügyminiszter optimista, és őszig nem számít jelentős változásokra, negatív következményekre a munkaerőpiacon. A trendeket azonban a világpiaci mozgások döntően befolyásolják. A kormány kezdeményezésére több mint ezer vállalatnál mérik fel az eddigi intézkedések hatásait. A válságkezelő lépések első csomagja gyorsan, időben megérkezett, és összességében sikeresnek tekinthető. A jövőben azonban célzottabb intézkedésekre lesz szükség. Egyes ágazatok ugyanis most is teljes vagy megnövelt kapacitással működnek, míg más ágazatok 50-70 százalékon. Belgrád a járvány miatt keletkező gazdasági károk enyhítésére áprilisban egy 5,1 milliárd euró értékű gazdaságélénkítő programot dolgozott ki. Ez a tavalyi GDP 11 százalékának felel meg, és tartalmazza a továbbfoglalkoztatáshoz kötött, már említett háromhavi bértámogatást, emellett minden nagykorú szerb állampolgár 100 eurós segélyt kapott.
Marko Cadez, a Szerbiai Kereskedelmi Kamara elnöke is hangsúlyozta, hogy új, a piaci viszonyokra közvetlenül reagáló gazdaságösztönző intézkedéseket kell hozni, mivel nem lehet hatékony a támogatás, ha egyszerűen csak pénzt pumpálnak a rendszerbe, miközben az egyes szektorok termékeinek és szolgáltatásainak a piaca megszűnt vagy befagyott. Augusztus 10-ig végezhetnek a helyzetelemzéssel és a diagnózis felállításával, meghatározva, mely szektoroknak milyen konkrét segítségre lesz szükségük.
A szakemberek szerint a kormánynak a költségvetési egyensúly megtartása mellett növelnie kellene az infrastrukturális beruházásokat, mivel egyes tervezett külföldi beruházások késhetnek vagy el is maradhatnak. A futó projekteket is át kell tekinteniük.
Szerbia az első negyedévben 5 százalékos éves alapú GDP-bővülésével Európa legjobbja volt, nem kis részben a Nemzetközi Valutaalap által felügyelt reformfolyamatoknak köszönhetően. Sinisa Mali az év hátralevő részében is hasonló növekedésre számít, jövőre pedig rekordmértékű, 6,5-7 százalékos bővülést vár. A járvány azonban keresztülhúzhatja a számításait.
