Erősítené az EU a vasúton utazók jogait

Az uniós tervek szerint erősebb és kiterjedtebb jogokat kapnának a vonattal utazók 2021-re, az Európai Bizottság javaslata szerint ez az esztendő lenne az európai vasút éve. Bár az utasjogok terén folyó munka a koronavírus miatt leállt, de az Európai Parlament közlése szerint júniusban már újraindult.

A vasúton utazók alapvető jogait és kötelességeit egy 2009 óta hatályos uniós jogszabály rögzíti. Kitér az információhoz való hozzáférésre, a vonatjegyek elérhetőségére, a segítségnyújtásra, a vonatkésés, a járattörlés és a balesetek miatti kártérítésre, a fogyatékos vagy mozgáskorlátozott utasoknak ingyen járó segítségre, végül a panaszkezelés mikéntjére is. Az Európai Bizottság – egy 2013-as jelentés, majd egy 2017-es hatásvizsgálat alapján – 2017-ben javasolta a vonatkozó szabályozás módosítását annak érdekében, hogy javuljon az összhang az uniós utasjogok és a vasútvállalatok érdekei között. Például egységesülne a szabályozás, azaz eltűnnének a határátlépéssel járó, az elővárosi és a regionális szolgáltatások között fennálló, 2020-ra pedig a nagy távolságú belföldi járatok közötti egyedi különbségek is. A javaslat szerint minden vasúti szolgáltatás esetében meg kell erősíteni a mozgáskorlátozottak jogait, és kompenzálni kell őket, ha esetleg elvész vagy megrongálódik a közlekedésben használt eszközük. E kör kiszolgálására külön fel kell készíteni a személyzetet. Az utasokat informálni kell a jogaikról – erősíti meg a már meglévő előírást a javaslat. Azt is tudatni kell velük, hogy a jeggyel megvásárolt jogaik az egész utazásra vagy csak egyes szegmenseire vonatkoznak-e. Ugyanakkor megjelenne a vis

maior záradék, vagyis a vasútvállalat nem lenne köteles kártérítést fizetni a természeti katasztrófák miatti késésért, tehát azokban az esetekben, amelyeket nem a vállalat okozott, és megelőzni sem tudott volna.

A módosításokat 2018 októberében 25 változtatással szavazta meg a parlament szállítási és idegenforgalmi bizottsága, és egy hónapra rá rábólintott az Európai Parlament is. A változtatások például a vis maior klauzula bevezetésének kitolására, a vonaton történő kerékpárszállítás támogatására és a vonatkésések miatti kárpótlás növelésére vonatkoztak, továbbá arra, hogy 12–48 órával előre kell jelezni, ha a mozgáskorlátozott utasnak az állomáson segítségre lesz szüksége.

A vonatkésés miatt nagyjából kétszer akkora visszatérítést javasol az EU, mint amekkora átalány-kártérítésre ma a MÁV-Start és a GYSEV belföldi forgalomban utazó utasai jogosultak a feláras vonatok esetében, ha a vonat a vasút hibájából késett. Igaz, a két társaság már 30 perces késéstől fizet, az uniós tervben pedig 60 perc az alsó határ.

A MÁV-Startnál és a GYSEV-nél fél és két óra közötti késés esetén a jegy árából 25 százalék jár vissza, két óra felett 50 százalék.

A hazai kártérítés a menetjegy árának a késő vonatra eső része után számítandó, és menettérti jegy esetében csak arra az útra vonatkozik, amelyen késett a vonat. Az ezer forintnál kisebb kártérítést nem fizetik ki, csak akkor, ha az utas összegyűjt több olyan kártérítési igényt, amelyek együttes összege meghaladja az ezer forintot. Belföldi forgalomban a bérlettel vagy bérlet jellegű más jeggyel, igazolvánnyal történő utazáskor az átalány-kártérítés alapja az ugyanazon viszonylatra érvényes, teljes árú, egy útra szóló menetjegy ára, tanulóbérletnél pedig a 90 százalékos mérséklésű, egy útra érvényes menetjegy ára.

A 100-as volt a rekorder

A MÁV-Start Zrt. az éves beszámolója szerint 2018-ban 142 millió, tavaly 242 millió forintnyi kártérítést fizetett ki, de nem derül ki, hogy ebből mennyi volt kifejezetten a késések miatti kifizetés. A 2019–2020-as menetrendben a budapesti elővárosi vonalak közül a 100-ason (Budapest–Szolnok) késtek legtöbbet a vonatok. egy vonat átlagosan 5,2 percet. A vonalon közlekedő 36 128 vonat 115,8 órát, azaz 4,82 napot hozott össze. Ám a vonalon fejlesztések folynak, ezek lezárultával pontosabban járhatnak a vonatok.