Feladatot kaptak a nagy energiacégek

Száznyolcvan napos határidőt kapott több nagy hazai energiacég egy kormányrendelet értelmében, hogy jelentést készítsen az általa működtetett létfontosságú rendszerelemekről. Az új jogszabály a létfontosságú eszközök azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012-es rendelet frissítése, de annál nem szigorúbb az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) kapott válasz szerint. A módosítás célja a korábbi előírások finomhangolása, pontosítása volt. Ennek kapcsán az ITM hangsúlyozza, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint az egyszerűbb jogszabályok hatékonyabb felkészülést, a rendkívüli eseményekre való gyorsabb reagálást tesznek lehetővé. A mostani változások nyomán az energetikai ágazatra vonatkozó különös szabályokat tartalmazó rendelkezések hatályukat vesztették, a továbbiakban ezekre is az általános eljárási szabályok érvényesek. Így például megszűnik az eddigi 25 napos ügyintézési határidő, helyette az általános, 60 napos ügyintézési időt kell alkalmazni. Ezáltal csökkennek az üzemeltetők terhei, a hatóságok működése kiszámíthatóbbá válik, ami már rövid távon növeli a jogbiztonságot. A szaktárca kiemeli, hogy mivel a létfontosságú energetikai rendszerek esetében az általános szabályok alkalmazandók, az üzemeltetőknek elsődlegesen üzemeltetői biztonsági tervet kell készíteniük, biztonsági összekötő személyt kell foglalkoztatniuk, a jogszabály által meghatározott nyilvántartás vezetésére lesznek kötelezve, és a követelmények teljesülésének ellenőrzését kötelesek lehetővé tenni az illetékes hatóságok számára.

Attól függően számít egy rendszerelem létfontosságúnak, hogy adott idejű kiesése és pótolhatatlansága esetén mekkora ellátási zavar keletkezik. Létezik egy európai és egy nemzeti szempontú besorolás is. Európai megközelítésben a kormányrendelet szerint például a villamosenergia-rendszernek azok az elemei létfontosságúak, amelyek leállásakor a szolgáltatás legalább hat órán át áll, és emiatt tartósan csökken az erőművi termelés vagy az import, az áramrendszer teljes tartaléka pedig a bruttó hazai felhasználás legfeljebb 7 százalékát teszi ki. A nemzeti kritériumra példa, hogy az 1–132 kilovoltos elosztóhálózatoknak azok az elemei létfontosságúak, amelyek legfeljebb 24 órás, 24 és 48 óra közötti vagy 48 órán túli kiesésekor legalább 10 ezer, 5 ezer vagy 2 ezer felhasználó marad áram nélkül. Ugyanezek a határértékek érvényesek a gázelosztásban is. Az eszközök aktuális üzemeltetőit a kormányrendelet nem sorolja fel, de tudott, hogy a villamosenergia-rendszer kapcsán a Mavirról, az áramelosztásban az E.ON-ról a hozzá került Elmű- és ÉMÁSZ-cégekről van szó, továbbá az MVM-hez tartozó NKM-ről. Az olajszállításért a Mol felel, a gázszállításért leányvállalata, az FGSZ, a gázelosztásban szintén az NKM és az E.ON számít nagyobbnak, a tárolás pedig a Magyar Földgáztároló és az MMBF dolga. Mivel a távfűtésben a legalább 20 ezer felhasználó ellátatlansága a határ, itt a Főtáv, a Mihő, a Debreceni Hőszolgáltató és a Pétáv, valamint a Győr-Szol egyes eszközei lehetnek létfontosságúak. Az áramtermelésben a rendeletben szereplő 200 megawattosnál nagyobb blokkal az Uniper rendelkezik Gönyűn, továbbá a Mátrai Erőmű, az MVM Paksi Atomerőmű, a Dunamenti Erőmű és a Tisza II. erőmű, de az utóbbi cég egységei nem üzemelnek.