Megbuktak a tisztességtelen reklámok

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az idén eddig négy, a koronavírussal kapcsolatos termék ügyében indított versenyfelügyeleti eljárást, többek között a vírus elleni szerek reklámozása vagy a C-peptidet tartalmazó kozmetikai termékek miatt – közölte a Világgazdaság megkeresésére Csernyánszky Mihály, a GVH versenykultúra-fejlesztési munkatársa. A hivatal részt vett abban a májusi, európai akcióban is, amely – az Euró­pai Bizottság koordinálása mellett – a legnagyobb online platformokon vizsgálta át a koronavírussal kapcsolatos termékek reklámjait. A fellépés eredményeként több millió megtévesztő hirdetés tűnt el az online térből.

Az elmúlt öt évben a GVH tágabb értelemben vett gyógyítással kapcsolatos – gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, orvostechnikai eszköz, étrend-kiegészítő, tápszer, kozmetikai termék – ügyeinek 55 százalékát a megtévesztően hirdetett étrend-kiegészítők esetei tették ki. E területen a hatóság az elmúlt két évben évente nyolc-tíz versenyfelügyeleti eljárást folytatott le. Tavaly 48 millió forint, egy évvel korábban pedig 144,5 millió forint bírságot rótt ki.

E szegmensben a GVH a legnagyobb fogyasztóvédelmi típusú – vagyis a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatért járó – bírságot 2016-ban szabta ki a jogszabályi tilalom ellenére gyógyszerész ajánlásával reklámozott Flexagil krém ügyében: 150 millió forintot. Az elmúlt két év legmagasabb bírságát, 95 millió forintot a Bayer gyógyszercégnek kellett befizetnie a Berocca pezsgőtabletta megtévesztő reklámjaiért és egyes tájékoztatásai hiányosságaiért. Tavaly 1,6 milliárd forintnyi büntetés járt a képalkotó diagnosztikai eszközökkel kapcsolatos közbeszerzési eljárásokban történt összejátszásért. Az elmúlt két év legenyhébb büntetését a CalciTrio pezsgőtabletta megtévesztő reklámjai miatt szabta ki a GVH, az egyik jogsértő vállalkozás nem is kapott bírságot, a másiknak pedig 335 ezer forintot kellett fizetnie. A GVH munkatársától kapott tájékoztatás szerint a kedvező elbírálás ebben az ügyben a jogsértés elismerésének és a cégek megfelelési erőfeszítéseinek volt köszönhető.

„Nem tudok kiemelni az eljárások során jellemző betegségcsoportokat, mert az influenzától a cukorbetegségen át a daganatos betegségekig találkozunk az ezekre ajánlott termékekkel” – mondta Csernyánszky Mihály. Az azonban feltűnik a hatóságnak, ha egyes termékek a hirdetéseik szerint minden betegséget kezelnek, gyógyítanak. Egy, a szakember által kiemelt tavalyi ügyben egy gyógyászati segédeszközöket árusító cégcsoport összesen 49 millió forint bírságot kapott. A cég képviselői mozgáskorlátozottakat és végtaghiányosokat kerestek fel a lakásukon, kórházakban, valamint idősotthonokban, és igyekeztek rábeszélni őket gyó­gyászati segédeszközök (protézisek, gyógycipők) megrendelésére vagy felíratására. De előfordult, hogy csecsemőtápszert reklámoztak jogsértően, és emiatt 10 millió forintos, C-vitamin-készítmények megtévesztő reklámozásáért pedig 31 millió forintos bírságot szabott ki a hatóság.