Hadat üzennek a kettős minőségnek
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tegnap nyújtotta be a javaslatot a fogyasztóvédelmi törvény módosítására, amelyet az Országgyűlés előreláthatólag november-decemberben tárgyal – közölte Cseresnyés Péter, az ITM kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. A lépés előzménye, hogy Magyarország 2017-ben az elsők közt jelezte uniós szinten, hogy egyes termékeket azonos márkanéven, egyforma vagy nagyon hasonló csomagolásban, de sokszor jelentősen eltérő minőségben kínálnak Budapesten, Bécsben, Münchenben vagy éppen Párizsban. A magyar álláspont szerint elfogadhatatlan az unió különböző területein élő fogyasztók bármilyen megkülönböztetése. A fellépés elsődleges célja ezért az, hogy olyan érdemi uniós jogi szabályozás szülessen a kettős minőség gyakorlatának megszüntetésére, amely alkalmas a jelenség felszámolására. Keszthelyi Nikoletta, a tárca fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: a visegrádi országok közös erőfeszítései eredményesnek bizonyultak, a tavaly elfogadott uniós irányelv alapján a kettős minőség tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül 2022. május 28-tól. Egyedül az nem minősül tisztességtelennek, amikor a jelentős eltérést jogszerű és objektív tényezők indokolják. Ilyen lehet az élelmiszertermékeknél az alapanyagok elérhetősége, szezonalitása vagy a sótartalomra vonatkozó eltérő nemzeti előírások.
A kettős minőség tehát számon- kérhető és a gyakorlatban is szankcionálható jogsértés lesz, amely 15 ezer forinttól a nettó árbevétel 5 százalékának, de legfeljebb 500 millió forintnak megfelelő pénzbüntetést is vonhat maga után. Cseresnyés Péter szerint a következő másfél év elegendő felkészülési idő lehet a vállalkozásoknak, hogy átgondolják a kettős minőséggel összefüggő hozzáállásukat és gyakorlatukat, és önként tegyenek eleget jogszabályi kötelezettségüknek.
A szakminisztérium saját akkreditált laboratóriumi vizsgálatai azt jelzik a piac szereplőinek, hogy miben módosítsanak a diszkriminációmentesség megteremtése és a későbbi hatósági szankciók elkerülése érdekében. Keszthelyi Nikoletta ismertette, hogy az élelmiszerek vizsgálata az Agrárminisztérium és a Nébih hatáskörébe tartozik, az ITM és a hozzá tartozó fogyasztóvédelmi hatóság pedig a non-food termékekért felel. Az innovációs tárca laborjában 360 magyar és nyugat-európai, köztük német, olasz és osztrák termékmintát vizsgálnak. Ezek egyrészt háztartás-vegyipari termékek, például öblítők, mosószerek, másrészt kozmetikai-tisztálkodási szerek, például fogkrémek, dezodorok és pelenkák.
A szaktárca laboratóriumában
360
különböző termékmintát vizsgálnak
