A hitelkártyáknál veszélyes a prolongálás
Az ünnep előtt megjelent a törlesztési moratórium meghosszabbításáról szóló kormányrendelet. Eszerint az ügyfelek az eredeti moratóriumi feltételek szerint vehetik igénybe a kölcsönök tőke-, kamat- vagy díjfizetési kötelezettsége alóli mentesülést egészen 2021. június 30-ig.
Azoknak, akik jelenleg is élnek a moratóriummal, a fizetéskönnyítő intézkedés automatikusan meghosszabbodik. Nekik – függetlenül attól, hogy lakossági vagy vállalkozói ügyfélről van-e szó – ehhez semmit nem kell tenniük. A magánszemély hitelezettek 56, a vállalati kölcsönök 48,5 százaléka van a védőernyő alatt – mondta el Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón. Mindez elmozdulást jelez az utolsó, eddig ismert adatokhoz képest. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) novemberi pénzügyi stabilitási jelentése (a második negyedévi adatokat közölve) arról számolt be, hogy a 2020. március 19. előtt folyósított hitellel rendelkező, mintegy 2,7 millió lakossági ügyfélnek körülbelül a 60 százaléka – 1,6 millió – élt a fizetési moratórium lehetőségével legalább egy hitelnél. A lakosságnál tehát elvben csökkent a moratóriumban részt vevők száma a második fél évben, miközben a vállalati hiteleknél a 48,5 százalékos részarány magasabb, mint az MNB utolsó, nyilvános száma, amely 44 százalékos részvételt jelzett
Azt ugyanakkor látni kell, hogy a megoszlás meglehetősen szórt: míg a lakosságnál a személyi kölcsönök esetében a júniusi állomány több mint 70 százaléka volt moratórium alatt, és a babaváró hitelek 65 százalékát is felfüggesztették (bár ebben jelentékeny részt képvisel a gyermekvállalással kapcsolatos moratórium is), addig a lakáscélú jelzáloghiteleknek csak 45, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknek 53 százalékát nem törlesztették.
A vállalati területen nemcsak a hitelcél, de a cégméret is meghatározó: a mikrovállalatoknál az igénybe vevők körének nagysága majdnem 20 százalékponttal magasabb, mint a nagyvállalatok esetében. A részvételi arány növekedését okozhatja az is, hogy a vállalatok jellemzően a hosszabb lejáratú hiteleik esetében veszik nagyobb arányban igénybe a moratóriumot: az éven túli beruházási vagy éven túli forgóeszközhitellel rendelkezők az MNB felmérésében csaknem 60 százalékos részarányt jeleztek. Egyrészt a rövidebbek kiárazódtak, másrészt a második hullámban nőhetett a moratóriumba visszalépők aránya.
Épp a visszalépések kapcsán volt furcsa, hogy az első elemzések „csavarként” és meglepőként értékelték azt a jogszabályban szereplő kitételt, amely szerint azoknak az ügyfeleknek, akik 2020 decemberében még szerződésszerűen fizettek törlesztést, ahhoz, hogy januártól éljenek a prolongálás adta lehetőséggel, a fizetési moratórium igénybevételére vonatkozó szándékukat előre, írásban vagy elektronikus úton be kell jelenteniük a hitelező pénzintézetnek.
Pedig ez esetben valójában nincs másról szó, mint amit az eredeti, törvény már lehetővé tett. Eszerint ugyanis az adós a fizetési moratórium időtartama alatt bármikor dönthet úgy, hogy él a lehetőséggel, ráadásul ezt többször is megteheti. Sietniük tehát azoknak a magánszemélyeknek és cégeknek kell, akik, amelyek decemberben még törlesztettek, de január elején már nem szeretnének teljesíteni.
A mostani jogszabály nagy hátránya, hogy továbbra sem tesz különbséget a hiteltermékek között. Ennek a legnagyobb kárvallottjai a moratórium alatt maradó hitelkártya-tartozások lesznek: a moratórium időszaka alatt a hitelek tőkerészére az eredeti kamatokat tartják nyilván a bankok, a jogszabály csak azt tiltja, hogy a kamattartozás tőkésedjen, azaz kamatos kamatot nem lehet számítani. A hitelkártya-tartozások esetében az alapkamat plusz évi 39 százalékban – jelenleg tehát 39,6 százalékban – határozza meg a törvény a kamatplafont, a bankok ráadásul a hitelkártya-tartozásokat havonta terhelik 2,5-3 százalékos mértékben. Ez százezer forintos, havi 2,5 százalékos kamatozású hitelkártya-tartozásnál a teljes, jövő júniusig terjedő moratóriumi időszak alatt 37 500 forintos többletteher lesz. A prolongálásról szóló szabály annak ellenére nem változtatott az igénybevételi lehetőségeken, hogy tavasszal a Világgazdaság kérdésére a Pénzügyminisztérium is jelezte: folyószámlahiteleknél, de különösen a hitelkártyáknál célszerű az eredeti esedékességkor fizetni.
Célzottan tovább is folytatódhat
A most meghosszabbított moratórium utáni jövő is felsejlik, a kormány ugyanis a jogszabályban hagyta azokat az idén ősszel elfogadott módosításokat, amelyek alapján a hétfői kormányülés előtt mindenki arra készült, hogy a moratóriumot csak a lakossági ügyfelek legrászorultabb része (gyerekes családok, nyugdíjasok, munkanélküliek, közfoglalkoztatottak), a céges oldalon pedig a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások vehetik igénybe. Míg a vállalkozások esetében a vonatkozó jogszabálypontokat
2021. június 30-ig nem kell alkalmazni, addig a lakossági oldalon a mostani kormányhatározat június végéig valamennyi hitelszerződést bevonja a moratórium hatálya alá. Jó eséllyel tehát a sérülékeny ügyfélkör jövő júliustól is számíthat további segítségre – addigra például a cégek 2020-as mérlegei alapján objektíven megítélhető, hogy mekkora árbevétel-zuhanást szenvedtek el a koronavírus-járvány hatásai miatt, és pontosabb mérőszámokat közölhet az erről szóló kormányrendelet. | VG
