Bővülnek a kereskedők lehetőségei

Számottevő változások várhatók a bevezetés alatt álló jogszabályok hatásaként a magyarországi energiakereskedelemben. Horváth Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke ezek közül az uniós iránymutatások hatását, a szintén uniós tisztaenergia-csomag hazai alkalmazását és az energiahatékonysági kötelezési rendszert emelte ki a Magyar Energiakereskedők Szövetségének konferenciáján.

Az említett iránymutatások az uniós árampiac egységesítésére vonatkoznak, amelynek talán a legfontosabb eszköze a piac-összekapcsolás. A kereskedők ezáltal tudnak minél több kereskedési lehetőséget kihasználni, ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy a megújuló ener­giára egyre jobban támaszkodó pia­cokon is biztonságos maradjon az ellátás. Az órás termékek összekapcsolásával az elmúlt egy évben máris megsokszorozódott a forgalom. Az osztrák határon decemberben indult meg a negyedéves termékek kereskedése, néhány napja pedig a romániain is. A következő nagy lépésként a jövő tavasszal négy, már összekapcsolt áram­piac – köztük a hazai is – csatlakozik a nyugat-európai MRC-hez (Multi Regional Coupling) az osztrák és a német határokon keresztül. Ez erős lökést adhat a magyar áramtőzsde, a HUPX másnapi kereskedése likviditásának.

További fontos újdonság, hogy a határkeresztezők termikus kapacitásainak 70 százalékát fel kell ajánlani a kereskedőknek. A MEKH kétéves haladékot, 2025-ös határidőt adott a Mavirnak, hogy elvégezhesse az ehhez szükséges fejlesztéseket.

A második nagy súlyú változtatással a társadalom minden tagjának lehetővé kell tenni, hogy részt vegyen a dekarbonizációban, ennek támogatására energiaközösségeket hoznak létre. Tevékenységüket aggregátorok fogják összehangolni. Ugyanakkor számos kihívás is várható, például annak előre jelzése, hogy a háztartások mikor és mennyi áramot termelnek a hálózatra, illetve használnak fel onnan.

Végül az energiatakarékosságról: Magyarország vállalta, hogy a 2030-as végső energiafelhasználása nem haladja meg a 2005-ös értéket. Ehhez 2021-től 2030 végéig évi hét petajoule-nyi új megtakarítás szükséges, de a 2014 és 2020 között bevezetett programok hozadéka ennek csak fele. Ezért be kellett vezetni a tizenhét európai országban már működő energiahatékonysági kötelezési rendszert, amely arra kötelezi az áram- és gázkiskereskedőket, egyetemes szolgáltatókat, továbbá a közlekedési célú üzemanyagok eladóit, hogy programjaikkal igazolt energiamegtakarítást érjenek el a végfelhasználóknál.

A következő tíz évben a cél évi

7

petajoule-nyi új energiamegtakarítás