UBS: tovább ralizhatnak a részvénypiacok

Andor Attila | A UBS szakértői szerint egyelőre nem kell tartani a globális részvénypiaci trendfordulótól. Caroline Simmons, a svájci bankház egyesült királysági befektetési vezetője azt nyilatkozta a CNBC-nek, hogy leginkább az ázsiai és a feltörekvő piacokon tarthat ki az erősödés. Azzal számolnak ugyanis, hogy a gazdasági növekedés gyorsul az év folyamán, ami támogatja a technológiai és az ipar fellendüléséből profitáló társaságokat. Összességében 5-10 százalékkal nőhetnek a részvényárak. Simmons úgy véli, a kisebb papírok nagyobbat ugranak a gazdaság gyorsulásakor, most viszont általánosságban alulértékeltek, tehát érdemes figyelni a small capek mozgását. Igazolhatja ezt a feltevést az is, hogy az MSCI kispapírokat tömörítő indexe (az MSCI Small Cap) tagjainak könyv szerinti értéke jóval a historikus átlag alatt van, ezért – bár nagyot emelkedtek november óta – még mindig vonzók az árazások.

A pénzügyi cégek részvényeinek átlagos teljesítménye 5 százalékkal múlja alul az S&P 500 indexbe tartozó papírok mediánértékét. Ugyanakkor az inflációs kilátások növekedése következtében már elkezdődött a pénzügyi cégek felívelése is – tette hozzá Simmons.

A kötvénypiacokon további hozamemelkedésre lehet számítani a UBS prognózisa szerint. Az év végére a tízéves amerikai államkötvény hozama akár a 2 százalékot is elérheti a jelenlegi 1,6 százalék után. A folyamat okozhat zavarokat a piacokon, de csak rövid távon, hiszen például a magasabb hozamok általában segítik a pénzügyi cégek eredményességét, ugyanis csökkentik a nem teljesítő hitelek arányát, s ami még fontosabb, javítják a banki marzsokat. Ebben a helyzetben pedig további lökést adna, ha a rossz hitelek fedezésére képzett céltartalékok eltúlzottnak bizonyulnának, mert a magas céltartalékolás az egyik oka a pénzügyi társaságok alulértékeltségének a piac többi cégéhez képest.

Az energetikai cégek árfolyama pillanatnyilag 33 százalékkal teljesíti alul a vezető amerikai tőzsdeindex mozgását, tehát bőven van tér a felzárkózásra. Az előrejelzés szerint az év végére az északi-tengeri Brent hordója 75 dollárba is kerülhet a mostani 63 dollár környéki ár után. Emellett, Simmons szerint, az is növelheti a szektor vonzerejét a befektetők szemében, hogy az energetikai társaságok készpénztermelése stabil, és a társaságok általában magas osztalékot kínálnak.

A hozamemelkedés következtében pedig egyáltalán nem egyértelmű, hogy a befektetők elfordulnak a részvényektől, ugyanis az elmúlt 25 évben tíz olyan időszak volt, amikor a tízéves államkötvény-hozam több mint 100 bázisponttal emelkedett, miközben a globális részvénypiacok ugyancsak növekedtek.

A UBS globális vagyongazdálkodási igazgatója, Mark Haefele viszont azt emelte ki, hogy ha az amerikai tízéves államkötvény hozama 2,25 százalék fölé emelkedik, akkor az már érdemben csökkenti a részvények vonzerejét.