A jelenlegi szintről is tovább emelkedhet a magyar állampapírok hozama

A JPMorgan elemzői szerint túlvett a magyar kötvénypiac. Az év eleji 2 százalékos szint után jelenleg 3 százalékos a hozam, ami tovább emelkedhet, ha a jegybank lecsökkenti a vásárlásokat a másodpiacon. Sőt, a központi bank a JPM stratégája szerint akár fel is függesztheti eszközvásárlási programját, ha megugrik az infláció. Saad Siddiqui hasonló folyamatokat lát Lengyelországban is. Azt mondta, ha a jegybankok nem fogják vissza a vásárlásokat, akkor elszállhat az infláció, ám ha a nemzeti banki politika normalizálódik, akkor korrekció várható a közép-európai országok kötvénypiacain.

Valóban lehet számítani a hozamok emelkedésére, és egyfajta túlvettség jellemzi a kötvénypiacot – foglalta össze a Világgazdaságnak Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. A túlvett állapot szerinte a jegybanki eszközvásárlások következménye, és borítékolni lehet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenléte nélkül a hozamok magasabbak lennének. Ugyanakkor nem lehet elvonatkoztatni a globális folyamatoktól, és Nyeste Orsolya nem ért egyet a JPMorgan stratégája által felsorolt okokkal. Úgy véli, a német hozamemelkedés lehet a fő motorja a magyar hozamok erősödésének is. Alapvetően a magyar jegybank aktivitása az Európai Központi Banktól (EKB) függ a meglátása szerint. Ebből tehát az következik, hogy az MNB csak akkor fogja csökkenteni kötvényvásárlásait, ha ilyen irányú lépéseket lát az EKB-nál is. Az eurózóna jegybankja azonban egyelőre folytatja kötvényvásárlási programját, amit Nyeste Orsolya szerint kényelmesen meg is tehet. Van ugyanis tere, hiszen messze nem használta ki a saját maga által meghatározott havi 1850 milliárd eurós keretösszegét, havonta nagyjából 1000 milliárd körüli összegben vásárol. Az Erste Bank makroelemzője leghamarabb augusz­tustól számít némi lassításra, havi 70 milliárd forintos szintre, amelyet tovább vághat az MNB a jövő év elejétől kezdve havi 60 milliárd forintra. Ám nehéz megmondani, hogy a gazdaságok nyitása mennyire lódítja meg az inflációt, egyelőre az látszik, hogy a jegybank számára irányadó, adószűrt maginfláció csaknem egy éve csökken.

Nyeste Orsolya szerint az infláció alakulása mellett a spreadek lehetnek a meghatározók az MNB döntéseinél. Most stabilan 300 bázispont a magyar tízéves államkötvény hozamfelára a német bundhoz képest, ami tartósan megfelelhet a jegybanknak is. Tény azonban, hogy a tízéves német állampapír hozamát nem májusra, hanem az év végére várták mínusz 10 bázispontra, a vártnál gyorsabb emelkedésből pedig további emelkedő trendre lehet következtetni. A 2,9 százalék körüli magyar tízéves állampapírhozam-szint pedig megfelelő a jegybanknak Nyeste Orsolya szerint. Középtávon további emelkedés valószínűsíthető, egészen 3 százalék fölé, de akár a 4 százalék környékét is tesztelheti az év végén a hozamszint. Külföldi beavatkozástól nem kell tartani – véli a szakértő –, a magyar piacot az MNB uralja, shortpozíciók csak elenyésző mértékben lehetnek jelen.

Emellett a forint sorsa is bizonytalan, de a dollár valószínűsíthető erősödése erodálhatja a magyar devizát, pedig számtalan folyamat, például a külkereskedelmi mérleg jelentős többlete is lendületet adhatna neki. Úgy tűnik, hogy a vezető iránymutatások az EKB-tól érkezhetnek, leghamarabb júniusban – hangsúlyozta az elemző.

Hozamemelkedés mellett értékesített 12 hónapos diszkontkincstárjegyeket az Államadósság Kezelő Központ tegnap. Húszmilliárd forintért hirdetett meg az ÁKK, az elsődleges forgalmazók ezt 400 millió forinttal jegyezték túl. A kibocsátó végül csak 10 milliárd forintnyi ajánlatot fogadott el. Az aukciós átlaghozam 0,69 százalék volt, 4 bázisponttal magasabb az előző aukción kialakult átlaghozamnál.