Digitális ágazati szakértők véleménye szerint pusztán az európai csipgyártó kapacitás növelésével nem lehet enyhíteni az európai feldolgozóipar kitettségét a nemzetközi beszállítói láncoknak az elektronikai alkatrészek ellátásában.
Nagy nemzetközi konszernek – például az Infineon, az Intel, és talán hamarosan a TSMC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company) is – a bőséges állami támogatásokkal élve milliárdokat invesztálnak európai csipgyártói kapacitásuk bővítésébe,
kétséges azonban, hogy ez elegendő lesz-e a külföldi beszállítóktól való függőség számottevő enyhítéséhez és az uniós csiptörvényben lefektetett cél, a világpiaci részesedés megduplázásához.
Alan Priestley, a Gartner tanácsadó cég elemzője szerint
a csiptörvény Európába hozza ugyan a gyártókat, ám sok terméket még külföldön kell beszerezni.
Oliver Blank, a német elektronikai és digitális ágazati szakmai képviseleti szervezet, a ZVEI (Verband der Elektro- und Digitalindustrie) globális ügyekért felelős vezetője ebben az összefüggésben megjegyzi: ráadásul
a processzorokat rendszerint vissza is kell szállítani további feldolgozásra és a késztermékekbe való beépítésre.
Lengyel sikertörténet: az Intel csipet, a PepsiCo csipszet gyárt WroclawbanMég a sportbarátságnak is volt szerepe abban, hogy az Intel hatalmas európai beruházásaiból Lengyelországnak is jutott egy méretes szelet. Az amerikaiak után a világelső tajvani TSMC csipgyártó is felkerült a lengyelek radarjára. |
A szakértők nem tartják egyértelműen elérhetőnek az EU kitűzött célját a piaci részesedés megduplázására 2030-ra a globális félvezetőgyártásban. Mivel addigra az előrejelzések szerint a kereslet is megduplázódik, az európai termelőkapacitást meg kellene négyszerezni a tervidőszak végére. Oliver Blank a ZVEI-től nagyon ambiciózusnak tartja a kitűzött célt.
Európa nem lesz független pusztán attól, hogy elkezd több csipet gyártani
– mutat rá a Gartner elemzője, Alan Priestley. Ezt azzal magyarázza, hogy sok nyersanyagot és félkész terméket akkor is importálni kell Európába.
