BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Migránsválság: végre az írek is felfogták, amit Magyarország évek óta mond – jönnek a szigorítások, de lehet, hogy túl későn

A kormány radikálisan szigorítja bevándorlási szabályait, miután a népességnövekedés hét­szerese az uniós átlagnak, a menedékkérők száma pedig tartósan magasan maradt. Már Írország is ráébredt, milyen súlyos a migránsválság, ezért kötelező hozzájárulást írnak elő az állami szállást igénybe vevő dolgozó menedékkérőknek, szigorítanak a családegyesítésen, és hosszabb időre emelik az állampolgársághoz szükséges tartózkodást.

Írország szerdán újabb intézkedéseket jelentett be a bevándorlás visszafogására, miután a kormány szerint a növekvő menedékkérői nyomás és a rekordmagas migráció már fenntarthatatlan. Jim O’Callaghan igazságügyi miniszter úgy fogalmazott: a tavalyi 1,6 százalékos népességnövekedés „riasztóan magas”, hiszen az uniós átlag hétszereséről van szó.

New Fences Along Dublin's Grand Canal Írország migránsválság
Már Írország is ráébredt, milyen súlyos a migránsválság, ezért kötelező hozzájárulást írnak elő az állami szállást igénybe vevő dolgozó menedékkérőknek, szigorítanak a családegyesítésen, és hosszabb időre emelik az állampolgársághoz szükséges tartózkodást / Fotó: NurPhoto via AFP

A kormány számára óriási problémát jelent, hogy a bevándorlók száma a világjárvány előtti évekhez képest megduplázódott: jelenleg évente átlagosan 72 ezer migráns érkezik az országba. A pénzügyminisztérium szerint ezt döntően a munkavállalási engedélyek iránti „példátlan kereslet”, az ezekhez kötődő családegyesítések, valamint az ukrán menekültek nagy száma hajtja.

O’Callaghan azonban a Reutersnek hangsúlyozta: a kormány nem a bevándorlók ellen lép fel, hiszen szerinte „felbecsülhetetlen a hozzájárulásuk az ír gazdasághoz és társadalomhoz”, de a jelenlegi tempó „politikai beavatkozást igényel”.

Írország végre fellép a bevándorlási hullámmal szemben

Szigorúbb családegyesítés, drágább állami szállás a dolgozó menedékkérőknek

Az új csomag több ponton is új helyzetet teremt:

  • Családegyesítés: aki az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívülről hozna be családtagot, annak mostantól igazolnia kell, hogy legalább az ír medián éves bért – több mint 44 ezer eurót – megkeresi, és megfelelő lakhatást tud biztosítani.
  • Állampolgárság: a menekültként elismert személyek a jelenlegi 3 helyett 5 év után kérhetnek állampolgárságot, és aki tartósan bizonyos szociális juttatásokra szorul, az nem is lesz jogosult.
  • Állami szállások díjai: a jelenleg állami elhelyezésben élő, de fizetéssel rendelkező 7500 menedékkérőnek a jövőben kötelező fizetnie: heti jövedelmük 10–40 százalékát vonják be hozzájárulásként.

A kormány ettől azt várja, hogy mérséklődik az állami ellátórendszer terhelése, amely az utóbbi években egyre súlyosabb szűk keresztmetszetté vált.

Írország már korábban is átalakította a menedékkérési rendszert, hogy csökkentse a hosszú ügyintézési idők okozta torlódást. Az új törvények és digitális folyamatok miatt O’Callaghan szerint jövő júniusra a döntések és a fellebbezések 3-6 hónapra rövidülhetnek – ez jelenleg sok esetben évekig tart.

A miniszter szerint a cél egyértelmű: lassítani, de nem megállítani az országba irányuló beáramlást, hogy Írország elkerülje az újabb lakhatási és ellátási válságokat. Mint mondta, „nem akarunk visszatérni a 80 évvel ezelőtti Írországhoz, amikor fogyott a népesség — de a jelenlegi növekedési ütem is aggodalomra ad okot”.

Németország bezárja kapuit, nem osztogatják tovább az állampolgárságot a migránsoknak

A német parlament visszavonta a gyorsított állampolgársági programot, amely lehetővé tette, hogy a „kivételesen jól integráltnak” ítélt emberek öt helyett három év alatt szerezhessék meg a német állampolgárságot.

 

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.