Csúcsközelben a magyar tőzsde és még csak most jön Balogh Petyáék nagy dobása
November elején robbant a bomba, akkor derült ki, hogy az STRT Holding a szabályozott tőkepiacra lép, ráadásul a várakozások szerint még idén. A Világgazdaság ezért exkluzív interjút készített Balogh Petya cégalapítóval. A lakossági befektetők amúgy már hétfő óta jegyezhetik a részvényeket egészen december 5-ig. Az intézmények ezt december 1-5 között tehetik meg.
Balogh Petya cége két év alatt kinőtte az Xtendet
Alig két éve léptek a tőzsde Xtend-platformjára, és máris tovább igyekeznek a Standard-be, hogy sikerült így felgyorsulni? Nem mellesleg a BÉT idei első, s vélhetőleg utolsó IPO-ját valósítja meg az STRT Holding.
Szeretjük párosával venni a lépcsőfokokat, de sok munka van benne. Profi tanácsadóink is rengeteget segítettek, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogadja el az elsődleges nyilvános részvénykibocsátásunk (IPO) és a kategóriaváltásunk tájékoztatóját.
Voltaképpen eredetileg még hamarabb szerettünk volna átkerülni a szabályozott piacra, ám a vártnál időigényesebb volt az áttérés az IFRS számviteli rendszerre, mivel újra kellett könyvelnünk az utóbbi időszakot, s amellett növelnünk kellett a dokumentáltsági szintünket is, stb.
A Standard kategóriában sokkal fegyelmezettebb az élet, ugyanekkor ez hatalmas előny is, hiszen sokkal jobban és transzparensebben tudjuk megmutatni részvényeseinknek az egész működésünket.
Milyen szerepe volt az idei év első felében elért eredményeiknek a gyors átlépésben? Az előző év első feléhez mérten a nagyjából 58 százalékkal, csaknem 724 millió forintra nőttek a cég bevételei.
Amióta 2023 elején elindultunk, módszeresen, tudatosan bővítjük a portfóliót, növeljük a befektetési és az oktatási üzletágunk – főként vezetőképzés, s egyéb üzleti célú felnőttoktatás - árbevételét. Tavaly már nyereségesek is voltunk, s az idei első fél évben is tovább nőtt a profitunk.
A fejünkben van egy elvárt növekedési tempó, s ehhez kapcsolódik a tőkepiaci előrelépés is. Nagyon figyelünk rá, hogy megfelelő pályán tartsuk a céget.
Meglehetősen széles sávban határozták meg a jegyezhető részvények minimális és maximális mennyiségét, 500 000 és 3 750 000 darab között, illetve mivel 900 és 1100 forint között alakul majd a jegyzési ár, a bevont tőke 450 millió és 4,125 milliárd forint között alakulhat. Ennek mi az oka, illetve mi lesz ezzel a pénzzel, főként, ha inkább a felső széléhez közeledik a jegyzés?
Ez a főtevékenységünkkel függ össze, hiszen nyilván újabb startup-befektetésekre költjük a friss forrásainkat is. A hazai és régiós kockázati tőkepiac pedig ki van száradva. Rengeteg a jó cég és kevés a befektető. Kedvező helyzetben vagyunk ahhoz, hogy a kockázatitőke-piac prémium szeletét biztosítsuk részvényeseinknek. Az hogy mennyi pénz áll a házhoz, elsősorban a növekedési sebességünket határozza meg, de bármennyit be tudunk belőle fektetni.
Egy fia forint adósság nem sok, de annyi sincs az STRT-nek
Adósságcsökkentésre semmit sem fordít a vállalat?
Mi kizárólag saját tőkéből fektettünk be eddig is, úgyhogy egyáltalán nincs hitelünk, illetve céges adósságunk
A növekedéssel az is a célunk, hogy a két, egyenlő súlyú területünk, az oktatás és a befektetés – mindkettő eddig is szépen skálázódott – egymást erősítve fejlődjön a továbbiakban is.
Fontos szempont a méretgazdaságosság is, hiszen 2023-ban még azért voltunk veszteségesek, mert egy relatíve nagy csapat dolgozott a befektetéseken, illetve oktatott, akkor még kicsiben. Tavaly az IFRS könyvviteli rendszerben már nyereségesek voltunk, mert a portfóliónk értéke nőtt és az oktatás bevételei is megugrottak.
Ez a folyamat ért most vízválasztóhoz az IPO-val. Ha mindkét üzletágunk – akár organikusan, akár akvizíciókkal - tovább gyarapodik, s a működési költségünket kitermeli az oktatás, a befektetési portfóliónk hozama megmaradhat részvényesi értéknek.
Az inkubátorcégek egyik fokmérője a sikeres exitek száma, azaz hogy hány céget tudott az inkubátorból jó pénzért szárnyra bocsátani.
Idén két eredményes exitünk volt, a korábbi években másik kettő. Azt azért tudni kell, hogy Amerikában is legalább 8 év kell egy olyan exithez, amely megsokszorozza befektetők pénzét. Magyarországon pedig a sikeres cégeladásokhoz 10, 15 vagy akár 20 év is szükséges.
A mi portfóliónk kétharmadát pedig az utóbbi 2-3 évben építettük fel, azaz még nagyon fiatal cégekből áll.
Vannak azért már 8 évnél idősebb cégeink is.
Azt is tudomásul kell venni, hogy a nemzetközi szakirodalom szerint a startupok nagyjából fele a földbe áll, ám a megmaradóknak köszönhetően az egész portfólió hozama messze meghaladja az átlagos tőzsdei megtérülést. Csak ehhez szakértelem és türelem is kell.
Itt jövünk mi a képbe, mi csomagoljuk újra és egyúttal porlasztjuk a kockázatot azzal, hogy rajtunk keresztül nem egy-egy startup, hanem egy egész portfólió hasznából részesülhetnek a kisbefektetők, mégpedig likvid formában. Ha nem tetszik már az ötlet, bármikor el lehet adni a részvényt.
Mitől függ az, hogy egy cégbe érdemes-e újabb tőkét befektetni? Mikor döntenek az úgynevezett follow up mellett?
Általában akkor növeljük egy startupban a befektetésünket, ha olyannyira jól megy neki, hogy következő befektetési körben új befektetők is megjelennek. Ilyenkor az a cél, hogy ne híguljon a befektetésünk. Vannak azért kivételek is, ha például úgy értékeljük, hogy már így is jelentős kitettséget vállaltunk.
Elsődleges cél a méretgazdaságosság
Hogy alakul a cash flow-termelés a cégnél? Az oktatástól eltekintve csak osztalékból vagy cégértékesítésből jutnak likviditáshoz, ha jó gondolom?
Igen, pont ezért fontos az oktatási üzletágunk, mivel egy tisztán befektetési cég évekig csak költi a pénzt. A befektetéseket követően emésztik ugyanis a forrásokat az adminisztrációs költségek is, még úgy jó 10-15 évig. Cash flowban meg minden évben mínuszt termel a vállalat egy jövőbeni exit reményében.
Az oktatás skálázhatósága viszont kiegyensúlyozza ezt a rizikót.
Mikorra várható, hogy az STRT Holding osztalékpolitikát tesz közzé?
Egyelőre a méretgazdaság kialakítása és a tőkebevonás van napirenden. Nagyon szeretnénk a régióban is folytatni a terjeszkedést. Egyébként alkalomszerűen a térség határain kívül is szereztünk érdekeltséget.
Van például befektetésünk
- Svédországban,
- Franciaországban,
- Németországban,
- Angliában,
- sőt még Amerikában is.
Azt remélem azért, hogy a következő években eljutunk odáig, hogy kihirdethetjük az osztalékpolitikánkat is.
Hogyan zajlik a régiós expanzió?
Nagyjából 110 befektetésünk volt az első fél év végén, aminek nagyjából negyede valósult meg külföldön, döntően a régióban. Kialakult tehát körülöttünk egy kapcsolati háló, sokszor a korábbi társbefektetőink szólnak, hogy itt vagy ott adódik egy lehetőség.
Mindkét üzletágunkban azonban éppen az IPO-ból befolyó pénzből szeretnénk felvásárlásokat, akvizíciókat is végrehajtani.
Ergo nemcsak egyes startupokban építhetünk fel pozíciót, hanem megvehetünk egy másik inkubátorcéget vagy átvehetjük a portfólióját részben vagy egészben.
Ilyen volt egyébként idén az Antavo Ltd.-ben, az egyik legsikeresebb magyar IT-startupban történt részesedésszerzésünk, vagy az oktatásban a Kürt Akadémia átvétele is.
Összességében miért érdemes a befektetőknek beszállni az STRT Holdingba?
Miután eldöntöttük, hogy tőzsdére lépünk, zárt körben többször is tőkét vontunk be.
Először 720 forinton részvényenként, aztán 750 forinton, majd 820 forinton mentünk a tőzsdére. Most pedig 1000-1100 forint között mozog az árfolyam.
Mindenképpen reális ársávot akartunk, ezért a 900-1100 forintos sáv mellett döntöttünk.
A fentiekből ráadásul az is egyértelmű, hogy jól tudjuk fialtatni a pénzt.
A portfóliónk értéke az első fél év végére egy rendkívül bizonytalan gazdasági környezetben is az előző év végéhez mérten 13,5 – évesítve közel 29 – százalékkal emelkedett, amihez mindkét divíziónk jelentősen hozzájárult.
A profitabilitás mellett ugyanakkor missziónk a magyar innováció fejlesztése, előmozdítása is. Azt szeretnénk, hogy a hazai vagyonos réteg a tőkéje egy részét ne az amerikai tőzsdére vigye, hanem a magyar startupok, technológiai újítások támogatására fordítsa, amiből ráadásul éppúgy nyeresége származna.
