A jelenleginél több áramot kellene termelni a föld hőjével

B. H. L. | A kormány dolgozik az uniós helyreállítási alaphoz (RRF) kapcsolódó hazai feladatokon. A forrásból körülbelül 500 milliárd forint juthat az energetikai területre – ismertette Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikai, illetve az építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára a Magyar Energiakereskedők Szövetségének napokban tartott konferenciáján. „E pénzből elsősorban az ország klíma- és energiastratégiájában megfogalmazott célok elérését szeretnénk segíteni” – mondta. Az ország villamosenergia-ellátásának 90 százalékát például karbonmentes forrásból kellene megoldani, részben a Paksi Atomerőmű folyamatos áramtermelésére és megújuló forrásokra támaszkodva. Nagy hangsúlyt kap a megújulók hálózatba integrálása is, és a tervek szerint lesznek újabb metár-pályázatok. A geotermikus energia jobb kihasználását az áram- és a távhőtermelésben a tervek szerint új jogszabályok segítik majd. Fontos ugyanis, hogy megújuló forrásból is rendelkezésre álljon energia, ebben pedig komoly szerepe lehet a geotermiának. Ki kell továbbá dolgozni az energiahatékonysági kötelezési rendszer finanszírozását, és megteremteni a másodlagos piacát. Növelni kell a távfűtés szerepét, a szolgáltatás zöldítése érdekében pedig nagyobb arányban kell támaszkodni a biomassza vagy hulladék égetésére. A biztonságos földgázellátás prioritás marad.

Mindezekről Steiner Attila az uniós klímacélokkal összefüggésben beszélt, amelyek teljesítéséhez megvan a forrás – az 1824 milliárd eurós helyreállítási alap 30 százaléka – és a politikai akarat is: már folynak azok a tárgyalások, amelyek a klímatervek uniós klímatörvényben történő megjelenését célozzák meg. Az Európai Bizottság az idén tizenkét, e területet érintő jogszabályt kíván. Ezek közé tartozik a kibocsátáskereskedelmi rendszer megújítása, a megújuló alapú energiákra vonatkozó irányelv, az energiahatékonysági elv felülvizsgálata, továbbá bevezetnének egy szén-dioxid-vámrendszert az Európai Unió külső határain. Az ezekről folyó tárgyalásokon képviselni kell a magyar érdekeket is, de a feladat nehéz, mert az uniós országok között nagyok az eltérések – például szén-dioxid-kibocsátásuk alakulása terén –, ráadásul az eddigi tárgyalások alapján úgy tűnik, hogy az Európai Bizottságnak sincs konkrét elképzelése arról, milyen út vezet a célok eléréséig.

A helyreállítási alap teljesen új pénzügyi eszköz lesz, a logikája és az indikátorrendszere is alapvetően eltér az eddigi operatív programokétól: elsősorban a reformokat és a makromutatókat kell meghatároznunk, és az Európai Bizottság is ezeket kéri majd számon a tagállamokon. „Vagyis nem az a lényeg, hogy az egyes projektek hogyan teljesültek, hanem hogy ezek alapján hogyan javulnak az összesített indikátorok”

– magyarázta az államtitkár. | VG