Sokba kerül az adófizetőknek a MÁP+
A kormány az elmúlt hetekben vezette be a sávosan kamatozó, új lakossági állampapírját. A Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) nevű termék igen magas kamatot kínál a lakosság számára, amit a költségvetésben azzal próbálnak indokolni, hogy az államadósság-finanszírozás egyik célja a külföldi finanszírozás csökkentése, amelyet lakossági megtakarításokkal kívánnak ellensúlyozni. Az indoklásból azonban kiderül, hogy 2020-ban a kamatkiadások mindössze 14,4 százaléka megy a devizakötvényekre, míg a államadósságon belül a devizaadósság aránya már az idén újabb történelmi rekordra, 17 százalékra csökkenhet.
A kormány célja, hogy a devizaadósság aránya 10–20 százalék között maradjon – vagyis már megfelelnek ennek az elvárásnak. A szuperkötvényekkel a költségvetés gyakorlatilag monetáris politikai tevékenységet lát el, ugyanis míg az MNB nem hajlandó emelni a kamatait az infláció fékezése érdekében, addig ezek a kötvények a növekvő lakossági jövedelmek egy részét kivonhatják a piacról – ez egyfajta inflációfékező tényező. A Pénzügyminisztérium szerint az államkötvények után fizetendő kamatok jövőre 2019-hez képest várhatóan 12,6 százalékkal növekednek. Ennek oka, hogy a korábbi években bekövetkezett jelentős kamatszintcsökkenés után a kamatszint emelkedése várható, ezáltal a hiány finanszírozása, illetve a fokozott forintpiaci megújítás – a régi papírok MÁP+-ra cserélése – miatti emelkedő állomány után nagyobb fizetendő kamatösszeggel kell számolni.
Az Alaptörvény szerint az államadósságot a GDP 50 százaléka alá kell csökkenteni, ez a határ még nagyon messze van, ám a euróbevezetés kritériumául szabott maastrichti 60 százalékos arány már látótávolságba kerül a következő években. A Magyar Nemzeti Bank épp a napokban publikálta az államadósság várható alakulásának pályáját, eszerint a mutató az idei 68,1 százalékról jövőre 65,4 százalékra csökken, majd 2021-re 62,9 százalékra – ennél alacsonyabb mutatóval utoljára 2005-ben büszkélkedhetett az ország.
Az államadósság-kezelés sarokköve lesz 2020-ban a devizaarány csökkentésén túl a devizaadósság százszázalékos euróarányának megteremtése fedezeti ügyletekkel – így kiküszöbölendő minden, a forint-euró árfolyam ingadozásán túli árfolyamkockázatot. A forintadósságon belül a fix kamatozású adósság aranyát 56–66 százalék között kell tartania az államadósság-kezelő ÁKK Zrt.-nek. Az adósság megújítási kockázatának csökkentése érdekében a forintadósságra meghatározott átlagos átárazódásig hátralévő időt 2,75–3,75 év közötti sávban kell tartani.
Ezek elérése érdekében 2020-ban a forintkibocsátás lesz meghatározó, devizát a Pénzügyminisztérium két forrásból, a Paks II. építéséhez kapcsolódó orosz államiból, illetve a hazai kibocsátású Prémium Euró Magyar Államkötvényekből tervez szerezni. (Ráadásul az orosz hitelt – a kedvezőtlen pénzügyi feltételek miatt – eddig rendre előtörlesztette az állam, és ez így lesz jövőre is, ha az orosz hitelnél kedvezőbb alternatív forrást tud elérni az ÁKK a piacon. Varga Mihály pénzügyminiszter a 2020-as költségvetést bemutató sajtótájékoztatón – két héttel ezelőtt – meg is jegyezte, hogy a kormány mostani tervei szerint ha lesz is kötvénykibocsátás, az pár tízmilliárd forintos, teszt jellegű akció lesz. Jelentősebb fejlesztési célú hiteleket is tervez a kormány lehívni az Európai Beruházási Banktól és az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától – de ezek forintforrások lesznek.
