Soha a történelemben nem fenyegette az agrár-élelmezési rendszereket ennyi veszély – óriás tüzek, extrém időjárás, kiterjedt sáskajárás és biológiai veszélyek, mint a koronavírus járvány. Megjelenésük nem csupán emberéletekbe kerülhet, de tönkretehet megélhetéseket és súlyos, generációkon átívelő gazdasági következményekkel járhat családok, közösségek, országok, de akár egész kontinensek esetében, olvasható a FAO jelentésében.
Napjainkra a természeti katasztrófák gyakorisága megháromszorozódott az 50-60 évvel ezelőttihez képest.
Az Origo összefoglalója szerint 2008 és 2018 között a természeti katasztrófák a fejlődő országoknak több mint 108 milliárd dollárba (32.400 milliárd forint) kerültek a kiesett termény és haszonállat-termelés miatt. Ezek különösen érzékenyen érintik a helyi kistermelők és családi gazdálkodók, állattartók és halászok megélhetését.
A vizsgált időszak során Ázsia volt a leginkább érintett kontinens 49 milliárd dollár (5292 milliárd forint) veszteséggel, utána Afrika 30 milliárd dollárral (9000 milliárd forint) és Latin-Amerika és a Karibi-térség 29 milliárd dollárral (8700 milliárd forint).
A Covid-19 okozta felfordulás további családokat és közösségeket hoz aggasztó helyzetbe. A katasztrófák átható következményei azonnali válaszért kiáltanak, hogy jobban megérthessük a kiterjedésüket és dinamikájukat, és integrált, újszerű módon csökkenthessük hatásukat.„ – mondta a FAO főigazgatója Csü Tong-jü a kiadvány előszavában.
A katasztrófák és válságok mezőgazdasági és élelmezési hatásáról szóló 2021-es FAO tanulmány 457 természeti eseményt vizsgált 109 országban a világ minden pontjáról.
A FAO szakértői az aszályt nevezték meg, mint a termelés-veszteségek legfőbb okát,
amit az áradások, viharok, betegségek és kártevők, és bozóttüzek követik a sorban.
Az alacsony és közepes jövedelmű országokban az agráriumban jelentkező károk több mint harmadát a szárazság okozta, 37 milliárd dolláros (11.100 milliárd forint) kárt generálva.
Eközben a koronavírus járvány további terhet jelent az agrár-élelmezési rendszereknek, felnagyítva meglévő rendszerszintű problémákat és károsítva életeket, megélhetéseket és gazdaságokat szerte a világon.
A katasztrófák a gazdasági veszteségeken túli következményekkel is bírnak az élelmezésbiztonságot és a táplálkozást tekintve.
A FAO-tanulmány az első, amely foglalkozik a gazdaságban megjelenő kár táplálkozási hatásával. Becslések szerint a fejlődő országok 2008 és 2018 között a termeléskieséssel együtt 6,9 billió kilokalóriát is veszítettek naponta, ami 7 millió felnőtt ember éves kalóriaigényének felel meg.
Latin-Amerikában és a Karibi-térségben ugyanezen időszak alatt egy főre vetítve 975 kcal semmisült meg (a napi szükséglet 40 százaléka), Afrikában 559 kcal, Ázsiában 283 kcal.
