BUX 50,904.91
-1.00%
BUMIX 4,315.39
+1.05%
CETOP20 2,297.16
-0.29%
OTP 17,380
-1.22%
KPACK 11,800
-29.76%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 16,700
0.00%
-3.48%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,365
-1.09%
0.00%
-0.48%
+2.06%
+3.60%
OPUS 230.5
+3.83%
+1.19%
+2.78%
-1.39%
OTT1 149.2
0.00%
+0.84%
MOL 2,410
-0.99%
-2.89%
ALTEO 1,715
+0.29%
+3.36%
-1.23%
EHEP 1,765
-0.28%
+0.41%
+1.77%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+3.59%
+0.70%
+4.00%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
-3.17%
+1.35%
+1.23%
-2.35%
NUTEX 16.06
-0.12%
Forrás
RND Solutions
Zöldgazdaság

A hegyekből csinál veszélyfaktort a felmelegedés

Egyre többekre jelentenek fenyegetést a gleccsertavak kitörése okozta áradások.

Világszerte egyre növekvő számú emberre, akár milliókra jelenthetnek fenyegetést a gleccsertavak kitörése okozta áradások – figyelmeztetnek a szakemberek.

Ahogy a bolygó melegszik és a gleccserek visszahúzódnak, az olvadékvíz felgyülemlik és a gátként szolgáló jég vagy morénák révén tavakat alkot.

Az elmúlt 30 évben ezeknek a gleccsertavaknak a térfogata, kiterjedése és száma 50 százalékkal növekedett világszerte.

Amikor ezek a tavak túltelítődnek, fennáll a kockázata, hogy kitörnek és katasztrofális áradásokat okoznak – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. Vannak, amelyek veszélyesebbek a többinél és nagyobb valószínűséggel eredményeznek úgynevezett gleccsertavak kitörése okozta áradásokat (GLOFs).

Stephan Harrison, az Exeteri Egyetem professzora szerint ilyenek például az Andok és a Himalája azon gleccserei, amelyek rendkívül meredek völgyekbe húzódnak vissza, magukban hordozva annak veszélyét, hogy a hegyoldal darabjai belehullanak a gleccsertavakba.

Az emelkedő hőmérséklet és a gleccsertavak kitörése okozta áradások közötti kapcsolat ugyanakkor bonyolult. A gleccsertavak kialakulása és növekedése ugyan összefüggésbe hozható az emberi tevékenységek okozta éghajlatváltozással, a katasztrofális áradások kiváltó okainak hátterében azonban gyakran nem éghajlati tényezők állnak, hanem például a morénák alkotta gát alakja, a földrengések, a tavakba zúduló jég- vagy kőlavinák, valamint a szélsőséges esőzés.

Fotó: Getty Images

A gleccsertavakat potenciálisan veszélyessé tevő paraméterek egyike az esetleges áradás útjában lévő lakosság nagysága, amely néhány ezertől több százezer emberig is terjedhet. A kitörés okozta áradásban közrejátszó megannyi tényező miatt azonban lehetetlen megbecsülni,

hogy világszerte ezek hány emberre jelenthetnek fenyegetést.

Egy 2016-os tanulmány szerint egészen addig világszerte legkevesebb 1348 dokumentált GLOF következett be, és ezek 24 százalékának volt valamilyen társadalmi hatása.

Több mint 12 ezer ember vesztette életét ilyen áradásokban. Közép-Ázsia volt a leginkább érintett régió, majd Dél-Amerika, az Alpok, Izland, Skandinávia, Északnyugat-Amerika és Grönland következett. A szerzők szerint Dél-Amerika és Közép-Ázsia az a két régió, amelyekben a legnagyobb valószínűség szerint hatalmas számú halálos áldozatot fognak követelni az ilyen áradások, súlyos infrastrukturális károkat okozva, elárasztva a mezőgazdasági területeket és elpusztítva az otthonokat.

A gleccserek világszerte megfigyelhető gyors visszahúzódása ellenére a GLOF-ok gyakorisága valójában csökkent globálisan. A kutatók ezt az éghajlatváltozás és a GLOF-ok bekövetkezése közti időbeli eltolódással magyarázzák. A szakemberek előrejelzése szerint a gleccsertavak kitörése okozta áradások száma a következő évtizedekben kezd növekedni és

a folyamat egészen a 22. század elejéig eltart.

Kapcsolódó cikkek