A hegyekből csinál veszélyfaktort a felmelegedés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságVilágszerte egyre növekvő számú emberre, akár milliókra jelenthetnek fenyegetést a gleccsertavak kitörése okozta áradások – figyelmeztetnek a szakemberek.
Ahogy a bolygó melegszik és a gleccserek visszahúzódnak, az olvadékvíz felgyülemlik és a gátként szolgáló jég vagy morénák révén tavakat alkot.
Az elmúlt 30 évben ezeknek a gleccsertavaknak a térfogata, kiterjedése és száma 50 százalékkal növekedett világszerte.
Amikor ezek a tavak túltelítődnek, fennáll a kockázata, hogy kitörnek és katasztrofális áradásokat okoznak – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. Vannak, amelyek veszélyesebbek a többinél és nagyobb valószínűséggel eredményeznek úgynevezett gleccsertavak kitörése okozta áradásokat (GLOFs).
Stephan Harrison, az Exeteri Egyetem professzora szerint ilyenek például az Andok és a Himalája azon gleccserei, amelyek rendkívül meredek völgyekbe húzódnak vissza, magukban hordozva annak veszélyét, hogy a hegyoldal darabjai belehullanak a gleccsertavakba.
Az emelkedő hőmérséklet és a gleccsertavak kitörése okozta áradások közötti kapcsolat ugyanakkor bonyolult. A gleccsertavak kialakulása és növekedése ugyan összefüggésbe hozható az emberi tevékenységek okozta éghajlatváltozással, a katasztrofális áradások kiváltó okainak hátterében azonban gyakran nem éghajlati tényezők állnak, hanem például a morénák alkotta gát alakja, a földrengések, a tavakba zúduló jég- vagy kőlavinák, valamint a szélsőséges esőzés.
A gleccsertavakat potenciálisan veszélyessé tevő paraméterek egyike az esetleges áradás útjában lévő lakosság nagysága, amely néhány ezertől több százezer emberig is terjedhet. A kitörés okozta áradásban közrejátszó megannyi tényező miatt azonban lehetetlen megbecsülni,
hogy világszerte ezek hány emberre jelenthetnek fenyegetést.
Egy 2016-os tanulmány szerint egészen addig világszerte legkevesebb 1348 dokumentált GLOF következett be, és ezek 24 százalékának volt valamilyen társadalmi hatása.
Több mint 12 ezer ember vesztette életét ilyen áradásokban. Közép-Ázsia volt a leginkább érintett régió, majd Dél-Amerika, az Alpok, Izland, Skandinávia, Északnyugat-Amerika és Grönland következett. A szerzők szerint Dél-Amerika és Közép-Ázsia az a két régió, amelyekben a legnagyobb valószínűség szerint hatalmas számú halálos áldozatot fognak követelni az ilyen áradások, súlyos infrastrukturális károkat okozva, elárasztva a mezőgazdasági területeket és elpusztítva az otthonokat.
A gleccserek világszerte megfigyelhető gyors visszahúzódása ellenére a GLOF-ok gyakorisága valójában csökkent globálisan. A kutatók ezt az éghajlatváltozás és a GLOF-ok bekövetkezése közti időbeli eltolódással magyarázzák. A szakemberek előrejelzése szerint a gleccsertavak kitörése okozta áradások száma a következő évtizedekben kezd növekedni és
a folyamat egészen a 22. század elejéig eltart.
