Az online vásárlások csomagjaitól a kávéscsészékig szinte minden területen találkozhatunk a csomagolóanyagokkal – hívja fel a figyelmet az unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Tájékoztatása szerint 2021-ben az EU-ban lakosonként 188,7 kilogramm csomagolási hulladék keletkezett, ami fejenként 10,8 kilogrammal több, mint 2020-ban. Egy egyben tíz év óta a legnagyobb növekedés is volt, és majdnem 32 kilogrammal haladta meg a 2011-es adatot.
Az Európai Unióban összesen 84 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett, amelynek 40,3 százaléka papír és karton. A műanyag 19, az üveg 18,5, a fa 17,1, a fém pedig 4,9 százalékot tett ki.
Döbbenetes tény, de 2021-ben minden egyes Európai Unióban élő személy átlagosan 35,9 kilogramm műanyag csomagolási hulladékot termelt. Ebből mindössze 14,2 kilogrammot hasznosítottak újra valamilyen formában. Az előző évhez képest mind a műanyag csomagolási hulladék keletkezése, mind az újrafeldolgozás növekedett: egy főre vetítve a keletkezés 1,4 kilogrammal (plusz 4 százalék), az újrafeldolgozás pedig 1,2 kilogrammal (plusz 9,5 százalék) nőtt.
Vagyis nominálisan jobban nőtt a műanyag csomagolás mennyisége, mint az újrahasznosítás mértéke, noha arányaiban erősebben bővült az ilyen anyagok ismételt feldolgozása.
A műanyag csomagolások újrahasznosítási aránya az unióban
Tízéves összehasonlításban, vagyis 2011 és 2021 között 26,7 százalékkal nőtt az egy főre jutó műanyag csomagolási hulladék mennyisége (plusz 7,6 kg/fő). Az újrahasznosított műanyag csomagolási hulladék mennyisége ugyanebben az időszakban 38,1 százalékkal nőtt (plusz 3,9 kg/fő).
A 2020-ban bevezetett szigorúbb szabályokat miatt a tagállamoknak jelenteni kell a csomagolási hulladékok újrafeldolgozásával kapcsolatos adataikat. Az újrafeldolgozási arány a 2019-es 41,1 százalékról 2020-ra 37,6 százalékra csökkent, miután erőteljesen nőtt a felhasznált csomagolási anyagok mennyisége. 2021-ben az újrafeldolgozási arány ismét emelkedő pályára állt, és 2021-re elérte a 39,7 százalékot.
És itt a svédcsavar, a meglepetésadat
A műanyag csomagolási hulladékot a legnagyobb mennyiségben 2021-ben Szlovénia dolgozta fel, pontosan annak fele került vissza a gazdaságba, őt követte 49,2 százalékkal Belgium, és 48,9 százalékkal Hollandia. Ezzel szemben Máltán 20,5 százalékos, Franciaországban 23,1 százalékos és Svédországban mindössze 23,8 százalékos újrafeldolgozottsági szintet mutattak ki, vagyis ezek az államok a műanyag csomagolási hulladék kevesebb mint egynegyedét hasznosították újra.
Magyarországra vonatkozóan az Eurostat legfrissebb adata a 2019-es volt, akkor hazánk az Európai Unióban a harmadik legjobb helyen állt e tekintetben, azzal, hogy a csomagolási hulladék mintegy 50 százalék lett itthon újrahasznosítva. Ha a 2019-es adatokat nézzük (mivel több állam esetében nem álltak még rendelkezésre a tavaly adatok), a három legjobban teljesítő tagállam Litvánia, Szlovákia és Magyarország volt.
