Bár Tokaj-Hegyalja Magyarország legnagyobb hagyományú borvidéke, és számos kormányzati intézkedés segítette a helyi szőlőtermelők megélhetését, a borvidék számos problémával küzd. A stratégia alkotói ezek közül az alacsony tőkeerejű mikrovállalkozások dominanciáját, az elvándorlást, az elöregedést és a szakképzett munkaerő hiányát emelték ki, valamint azt, hogy hiányzik a szükséges mennyiségű minőségi alapanyag. Így a piacon sem elég keresettek a borvidék termékei, s a költségekhez képest alacsony az árszínvonal. Emellett elégtelen a borvidéki ellenőrzés, gyenge a tokaji borok marketingje, és hiányzik az egységes arculat.
A hozzánk hasonlóan rendkívül színes termőhelyi adottságokkal és egymástól merőben különböző borvidékekkel megáldott Franciaország két évtizede a regionalitás felé fordult, s meglehetősen sikeres az önálló borvidéki marketingben
– mondta el a Világgazdaság kérdésére Kalocsai László, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának alelnöke. Szerinte Tokaj önálló bormarketingje egy pilot projekt lehetne, amelyet siker esetén átvehetnének más magyar borvidékek vagy borrégiók, például a Balaton is. Ehhez – és a többi tervezett változtatáshoz – egy önálló Tokaj-törvény kidolgozása és elfogadtatása kell. Ez adná a keretet a borvidéki speciális szabályozáshoz, a szőlőtermesztés és a borkészítés feltételeinek meghatározásához.
Jelentős változásokat szeretnének elérni Tokajban a borászat szervezeti kereteiben és adminisztrációjában is. Ahogy Kalocsai László elmondta, az utóbbi éves szinten 200 millió forintba kerül a helyi gazdáknak. Ezt átalakítva és a hegyközségi hatáskörbe vonva 100 milliót lehetne megspórolni, a megmaradó összeget pedig bormarketingre fordíthatnák.
Miután a borvidéken már felmérték a termőhelyi potenciált, eljött az ideje, hogy áttekintsék, mely parcellák alkalmasak a minőségi tokaji borokhoz alapanyagul szolgáló szőlő termelésére.
A borvidék határozná meg az optimális területnagyságot és a fajtaszerkezetet is. A stratégia szerint szükséges egy átfogó ültetvénymegújítási program, a világörökségi helyszínre való tekintettel kiemelt támogatásintenzitással. „Az elmúlt húsz évet vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a tokaji borvidékre kevesebb támogatás jutott, mint amennyi területarányosan megillethette volna” – mondta Kalocsai László. A szerkezetátalakítási és telepítési támogatásokból a területi alapon Tokaj-Hegyaljának járó összegre számítanak, s annak felhasználásáról helyben kellene dönteni – tette hozzá.
A tervek szerint a hegyközségi tanács meghatározhatná a borvidéki önköltségi árat, és az ez alatt felvásárlókkal szemben szankcionálási lehetőséget is kapna.
A teljes cikk a keddi Világgazdaságban olvasható
