Az Alföld szenvedi meg leginkább a vízhiányt, de országos átlagban is legalább 100 milliméter csapadék hiányzik a talajokból
– mondta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Az elmúlt három hónapban feleannyi csapadék esett, mint sokéves átlagban, és
az igazi katasztrófa csak most következik, ha két héten belül nem lesz jelentősebb mennyiségű csapadék
– tette hozzá.
A károk viszont már most is nagyok, a GOSZ-hoz érkező jelzések szerint minimum 40-70 ezer hektár repcét kell kitárcsázni, de elképzelhető, hogy az elpusztult repcevetések területe eléri a százezer hektárt is.
Most nagy kérdés, hogy mit vessenek a gazdálkodók, hiszen például a tavaszi búzát már el kellett volna vetni, de a kiszáradt talajba értelmetlen lett volna. A vetés eltolódása pedig negatív hatással lesz a terméseredményekre.
A csapadékhiány minden megyére jellemző – mondta a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. Visszautalt arra, hogy egy éve éppen ellenkező volt a helyzet: a telített talajok vagy a belvíz miatt a termelők nem tudtak rámenni a földre a gépekkel, igaz, hogy később ugyancsak aszály pusztított.
A MOSZ becslései szerint a kár már most meghaladhatja a százmilliárd forintot. Az érdekképviselet országos felmérése szerint alig van jó állapotban lévő búza. Általános, hogy a bokrosodás nem indult meg a kikelt őszi vetésekben, és sok helyen kérdéses, egyáltalán elérik-e azt a tőszámot, amely mellett érdemes meghagyni a táblát.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
