Az elmúlt évivel ellentétben ár- és belvízkárok nem nehezítették a tavaszi munkákat, az aszály azonban már az őszi vetések bokrosodását is veszélyeztette, és a tavaszi vetések beindulását is sokáig hátráltatta – áll a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) által készített, a falugazdászok felméréseire alapozott jelentésben. Helyenként a tavaszi fagy károsította a csonthéjas- és az almavirágok egy részét, a május eleji csapadék pedig sok helyen az utolsó pillanatban érkezett. A hetekig tartó esős időszak kezdetén a csapadék eloszlása és mennyisége is eltért régiónként.
A tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetét felmérő operatív jelentések szerint 2019-ben a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 1,95 millió hektár volt, szemben a 2018-as 2,16 millió hektárral.
A legnagyobb tavaszi vetésterülettel Jász-Nagykun, Szolnok és Hajdú-Bihar megyében terveztek, sorrendben 203, 163 és 162 ezer hektárral. A megyék többségében a tavaszi munkák a végükhöz közeledtek május közepére, csupán Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyében nem érte el a 90 százalékot a készültség. Országosan a tavaszra tervezett vetési munkák 94 százalékát elvégezték a gazdálkodók május 14-ig, ami szinte megegyezik az egy évvel korábbi értékkel.
A tavaszi vetésű gabonák vetésterülete 2019-ben 1,081 millió hektár lehet, ami 96 ezer hektárral kevesebb az egy évvel korábbinál. A vetésük a tervezett terület 94 százalékán fejeződött be május 14-ig, egy évvel korábban 98 százalék volt ez az arány.
A tavaszi árpa 39 ezer hektárnyi területe 11 ezer hektárral maradt el a 2018. évi tervezettől.
A zab vetésterülete 31 ezer hektár az idén, a tavalyinál csaknem 4 ezer hektárral kisebb. A szemes cirkot 7,6 ezer hektáron tervezték vetni, ez 3,3 ezer hektárral több a tavalyihoz képest. A tavaszi búza tervezett területe 37 százalékkal csökkent, 8,9 ezer hektár, a hibrid kukoricáé nem változott, majdnem 24 ezer hektárt tett ki a vizsgált időpontban.
A teljes cikk a csütörtöki Világgazdaságban olvasható
