BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Stabil maradhat az uniós juhhústermelés

A húsfogyasztás következő tíz évben várható csökkenése elkerüli majd a juhágazatot, miközben a termelés is szinten maradhat – derül ki az Európai Bizottság által közzétett piaci előrejelzésből, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szemlézett.

Az állattenyésztési ágazatokban a fenntarthatósági célkitűzések várhatóan hangsúlyosabb szerepet fognak kapni az elkövetkező évtizedben mind a termelők, mind a fogyasztók körében – állapítja meg az Európai Bizottság. A globális járványügyi helyzet ‒ a Covid–19, valamint főként az afrikai sertéspestis ‒ sok bizonytalanságot okoz a hús világszintű keresletében. Az előrejelzések szerint az Európai Unióban az egy főre eső húsfogyasztás 2030-ra 1,1 kilogrammal 67,6 kilóra fog mérséklődni, ennek hátterében a fogyasztók táplálkozási és ételkészítési szokásainak változása, valamint a humán- és állategészségügyi kockázatok állnak.

Az EU juhhústermelése viszont várhatóan a jelenlegi 629 ezer tonna vágott-test-egyenérték körül marad a következő évtizedben is.

A termelés legnagyobb része továbbra is néhány EU-tagállamban összpontosul majd, várhatóan Spanyolország, Görögország, Franciaország és Írország állítja elő az EU teljes juhhúskibocsátásának több mint 50 százalékát.

Az EU juhhúsfogyasztása is stabil maradhat, és 668 ezer tonna vágott-test-egyenértékről ‒ a 2021–2022-es évekre prognosztizált kismértékű mérséklődést követően ‒ 674 ezer tonnára nőhet 2030-ra.

A fogyasztás a jelenlegi egy főre eső 1,3 kilogrammos szinten alakulhat 2030-ig, ez egy kilóval kisebb, mint a 2000‑es, és 0,4 kilóval marad el a 2010-es értéktől. Az EU-s juhhúsfogyasztás ‒ amelynek mértéke alacsonyabb, mint az egyéb húsoké ‒ kevésbé érzékeny az árváltozásokra, inkább a vallási ünnepekhez kapcsolódó keresleti viszonyok alakulása befolyásolja.

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Az előrejelzés szerint az élő állatok exportja az EU-ban 59 ezer tonnáról fokozatosan 40 ezer tonnára csökken 2030-ig, ez a 2020-as értékhez képest 32,2 százalékos mérséklődés lenne.

A visszaesést elsősorban állatjóléti aggályok és az egyes kereskedelmi célpontoknál fellépő pénzügyi kockázatok okozhatják.

A juhhúsexportnál erős nemzetközi versenyre lehet számítani, mivel Ausztrália és Új-Zéland ‒ ezek együttesen a nemzetközi kereskedelem 80 százalékát fedik le ‒ várhatóan megőrzi erőfölényét a világpiacon.

Bár az EU továbbra is fontos exportcélpont marad, az előrejelzés szerint Ausztrália és Új-Zéland inkább a közelebbi ázsiai piacokra fog összpontosítani.

Míg Ausztrália előreláthatóan kitölti az EU új vámkontingensét, addig Új-Zéland termelési kapacitása valószínűleg nem lesz képes egyszerre kiszolgálni az ázsiai és az európai piacokat. Az EU jelenlegi 60 ezer tonna vágott-test-egyenértékű juhhúsexportja mindezek ellenére mintegy 8,3 százalékkal, 65 ezer tonnára fog emelkedni 2030-ra a prognózis szerint.

A juhhúsimport 156 ezer tonna vágott-test-egyenértékről 149 ezer tonnára fog mérséklődni, összességében azonban az EU juhhúsbehozatala is stabil marad, és jóval a vámtarifák teljes mennyisége alatt alakul.

A Brexit utáni kérdőjelek

A keresleti és kínálati ingadozások várhatóan jóval alacsonyabb húsárakat fognak eredményezni 2030-ig. A juhhúsnál a 2020-as csúcsot követően a többi ágazathoz viszonyítva alacsonyabb, mintegy 7,5 százalékos termelői árcsökkenés várható, de a megközelítőleg 2025-ig tartó árcsökkenés után, a 2025–2030 közötti időszakra az előrejelzés már az EU-s árak helyreállását vetíti előre. Kiemelkedő bizonytalansági tényező az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból, mivel erős hatást gyakorolnak az árakra a kivonulást követő új kereskedelmi kapcsolatok.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.