Jelentősen javult a magyar mezőgazdaság termelékenysége 2010 és 2020 között, s ennek következtében érdemi felzárkózás ment végbe a régi tagországokhoz – mutatott rá a Világgazdaságnak nyilatkozó Nagy István agrárminiszter. Tájékoztatása szerint a területi termelékenységet jelző mutató, vagyis az egy hektárra jutó változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték a vizsgált tíz évben több mint felével, 53,8 százalékkal emelkedett.
Ez a növekedés uniós összehasonlításban is kedvező, hiszen a nyolcadik legmagasabb érték az EU-ban és nem csak a régi tagországokét, hanem a V4 országok mutatóit is meghaladja.
Ugyanakkor – tette hozzá a miniszter – a területi termelékenységben jelentős hullámzás is megfigyelhető, ami a termelés volumenének ingadozására vezethető vissza és egyúttal felhívja a figyelmet a termelői kármegelőző rendszerek – öntözés, jégvédelem, fagyvédelem – és a klímaváltozáshoz alkalmazkodó agrotechnológia fontosságára.
Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy bár jelentős javulás következett be az agrárium termelékenységében, a magyar mezőgazdaság még jelentős tartalékokkal rendelkezik. Az egy hektárra jutó 2010-es árakon számolt 567 eurós bruttó hozzáadott érték 2020-ban bár meghaladja az új tagországok 489 eurós értékét, de nagymértékben elmarad a 14 régi tagország 1 284 eurós mutatójától.
A magyar mezőgazdaság termelékenysége az elmúlt tíz évben érdemben kezdett felzárkózni a régi tagországokéhoz. Míg 2010-ben a magyar mezőgazdaság egy hektárra jutó bruttó hozzáadott értéke a régi tagországok 33 százalékát érte el, ez az arány 2020-ban már 44,2 százalék volt.
Az elmúlt tíz évben jelentős felzárkózás volt tapasztalható a régi tagországok szintjéhez a munkatermelékenység szempontjából is. A munkatermelékenységet jelző mutató, az egy éves munkaerő felhasználásra jutó változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték 2010 és 2020 között a kétszeresére nőtt, ami a hatodik legmagasabb érték az EU-ban és kedvezőbb, mint az EU-14, az EU-13 és a V4 országok eredménye.
