Magyarországon a mezőgazdaság kibocsátása folyó áron 2012, bruttó hozzáadott értéke 2013 óta növekszik 

– áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványában. Tavaly a kibocsátás meghaladta a 2,9 ezermilliárd forintot, 4,6 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbit. A bővüléshez leginkább a szemes kukorica és a tejtermelés járult hozzá. Magyarország az uniós agrárkibocsátás 2,1, ezen belül a növényi termékek 2,3 százalékát adta. A hazai termelési támogatások nettó összege 603 milliárd forint volt, 44 milliárddal több az előző évinél.

Csökkenő mennyiség

Ez az értékbeli bővülés tavaly úgy ment végbe, hogy a termelés volumene összességében 2,4 százalékkal mérséklődött. A legnagyobb termelés-visszaesést a gyümölcsféléknél, a takarmánynövényeknél és az élő állatoknál figyelték meg.

A főbb termelési adatok közül a KSH kiemeli, hogy 

gabonából 2,3 millió hektárról mintegy 16 millió tonna termést takarítottak be. 

A betakarított terület az előző évi növekedés után 120 ezer hektárral zsugorodott, a termésmennyiség pedig 0,5 százalékkal lett alacsonyabb. Kukoricából viszont 8,4 millió tonnát, az előző évinél 1,6 százalékkal nagyobb mennyiséget takarítottak be. 

Cukorrépából 780 ezer tonnát, az előző évinél 5,2 százalékkal kevesebbet termeltek. A fontosabb zöldségfélék mennyisége 16 százalékkal, 1,1 millió tonnára mérséklődött. A keresettebb gyümölcsfélék mennyisége 544 ezer tonna volt, ez 22 százalékkal maradt el az előző évi mennyiségtől úgy, hogy az összes gyümölcsfaj terméseredménye csökkent. 

Tavaly decemberben 2,6 százalékkal több szarvasmarhát (933 ezret) tartottak a gazdaságok, mint egy évvel korábban. 

A szarvasmarha-állomány a tejtermeléssel együtt 0,2 százalékponttal járult hozzá a teljes mezőgazdasági kibocsátás volumenének növekedéséhez. 

A sertések 2020. decemberi, 2,8 milliós állománya 8,2 százalékos növekedés az előző évhez képest. A baromfiállomány 9,7 százalékkal, 35,4 millióra csökkent, ezen belül a pulykaállomány 3 százalékkal nőtt, 2020 decemberében 2,7 millió volt.

Fotó: Bencsik Ádám

Maradt a gabonadominancia

A növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátása 1735 milliárd forint volt, 7,3 százalékkal magasabb az előző évinél. Gabonából 821 milliárd, ipari növényekből 379 milliárd forint volt a kibocsátott érték. Az utóbbiak közül a legnagyobb arányt képviselő napraforgó 213 milliárd forintot tett ki. A friss zöldségek 200 milliárd, a friss gyümölcsök, a szőlő és a borok 161 milliárd forinttal járultak hozzá a teljes kibocsátáshoz.

Az élő állatok és állati termékek kibocsátási értéke 1004 milliárd forintra nőtt 2020-ban. Az élő állatok kibocsátása 708 (ezen belül a baromfié 301) milliárd forintot ért el, az állati termékeké 296 (közülük a tejé 210) milliárd forint volt.

A mezőgazdaság teljes kibocsátásán belül a legnagyobb részarányt a gabonafélék érték el 28 százalékkal, az állatok 24, az ipari növények 13, az állati termékek pedig 10 százalékot képviseltek. A teljes növénytermesztés részaránya 59, az élő állatoké és az állati termékeké 34 százalék volt.

Kevesebb munkaerőre volt szükség

A termelési támogatások nettó összege 2020-ban 603 milliárd forintot ért el, 44 milliárddal többet az előző évinél, összetétele változatlan maradt. Az uniós csatlakozást követően a termékekhez köthető (ezáltal a bruttó hozzáadott értéket növelő) hányad folyamatosan csökkent, a 2004. évi 44 százalékról 2014-ben 6,6 százalékra. A növekvő arányú, termékhez nem köthető egyéb (például földalapú) vidékfejlesztési támogatások – amelyek a termelési tényezők jövedelmét gyarapítják –, fokozatosan emelkedtek. Ez annak köszönhető, hogy a 2015-től érvényes közös agrárpolitikában (KAP) a tagállamok mozgástere bővült, Magyarország pedig a rendelkezésre álló, termeléshez kötött támogatási keretet teljes egészében felhasználja. A növénytermesztési és az állattenyésztési terméktámogatások mértéke is többszörösére nőtt a 2015-öt közvetlenül megelőző évekhez viszonyítva.

A termelési tényezők (felhasznált föld, tőke, munkaerő) jövedelme az elmúlt években főként a növénytermesztés hozamaitól és termékáraitól függően változott, ami a vállalkozói jövedelem alakulását is nagyban befolyásolta. Ezzel szemben a felhasználási oldalon szereplő költségek (bérleti díjak és költségek, kamat) és az értékcsökkenésre elszámolt összeg kevésbé ingadozik. 

A termelési tényezők jövedelme 2020-ban 1326 milliárd forint volt, 6,5 százalékkal nagyobb az előző évinél.

A nettó vállalkozói jövedelem vegyes típusú, a gazdálkodó és családja (a nem fizetett munkaerő) munkájának ellenértékét és a gazdasághoz tartozó föld és tőke hozadékát együttesen mutatja. Értéke 2020-ban 7,6 százalékkal nőtt, összesen 739 milliárd forint volt.

A töredékidőben, valamint a szezonálisan végzett munkát is figyelembe véve az élőmunka-felhasználás 2020-ban 338 ezer ember mezőgazdasági tevékenységének felelt meg, ez 5,9 százalékkal alacsonyabb az előző évi adatnál. A nem fizetett munkaerő felhasználása tovább mérséklődött, 2020-ban 7,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A mezőgazdasági termelők 2020-ban 446 milliárd forintot fizettek ki munkavállalóiknak, 4,6 százalékkal többet, mint az előző évben. Az egy teljes munkaidős dolgozóra jutó, mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem, az A mutató 2020-ban 6,9 százalékkal nőtt az előző évihez képest.

Vezet a Dunántúl

A magyarországi régiók mezőgazdasági területének nagysága és termelési adottságai különbözők, így kibocsátásuk is egyenlőtlen képet mutat. Mezőgazdasági területéhez képest számottevően magasabb aránnyal részesedik a Dél-Dunántúl az országos gabonakibocsátásból, Budapest és Pest a tojás és burgonya, a Dél-Dunántúl a bor, a Nyugat-Dunántúl pedig az egyéb növényi termékek kibocsátásából.

A területileg legnagyobb alföldi régiók szerepe kiemelkedő a mezőgazdasági termelésben: 

folyó alapáron a teljes kibocsátás közel felét (48 százalékát) adják, ezzel szemben a kis területű Budapest és Pest régió együttesen csupán a kibocsátás 7, a hegyvidékekkel tarkított Észak-Magyarország pedig a 7,9 százalékát.

A növénytermesztés, az állattenyésztés, valamint a szolgáltatás és másodlagos tevékenységek megoszlása alapján a régiók között számottevő az eltérés. A növénytermesztés aránya a Dél-Alföldön, a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon meghaladta az országos átlagot (59 százalék), míg az állattenyésztés és az állati termékek súlya a Közép- és Nyugat-Dunántúlon, Budapest és Pest régióban, valamint az Észak-Alföldön volt átlag (34 százalék) feletti.

A régiók legkiegyenlítettebb termékkibocsátását a szántó, a legváltozatosabbat a gyümölcsös művelési ág adja 8,1, illetve 27 százalékos relatív szórással. Az egy hektárra jutó kibocsátás országos szinten az előbbi esetében 386 ezer, az utóbbinál 1,1 millió forint. A szántóföldi növények faj- és fajtaválasztéka a leggazdagabb, ami már rövid távon lehetővé teszi a piaci igényekhez és a termőhelyi adottságokhoz legjobban illeszthető növényszerkezet, illetve vetésforgó kialakítását. A több évig termelő gyümölcsültetvények esetében ez nem valósítható meg.

A gyep fajlagos hozama a legalacsonyabb (21 ezer forint hektáronként), a szőlőé (516 ezer forint hektáronként) a legmagasabb. A Nyugat-Dunántúlon az egy hektárra jutó kibocsátás minden művelési ágban eléri az országos átlagot.

A növénytermesztés előrébb jár

A mezőgazdasági kibocsátás uniós rangsorában Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia állt az élen, ezek a tagállamok együtt az EU teljes kibocsátásának 65 százalékát adták 2020-ban. Közülük Németországban a legmagasabb az állattenyésztés aránya (46 százalék), a többiben a növénytermesztés a meghatározó. Magyarország az előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 2,1 százalékát állította elő 2020-ban: a növényi termékek 2,3, az állatok és állati termékek 1,8 százalékát adta. Gabonaféléből az unió kibocsátásának 4,9 százalékát termeltük meg. Iparinövény-kibocsátásunk még nagyobb, a közösségi kibocsátás 5,8 százaléka, elsősorban az olajos növények termesztésének köszönhetően.