Látványosan zsugorodik az állattartó gazdálkodók száma
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJól látszik, hogy az EU-ban egyre több a nagy gazdaság, miközben néhány országban látványosan csökkent az állattartó gazdaságok száma, köztük hazánkban is – derül ki az Eurostat élelmiszerlánccal kapcsolatos, 2021-es adatait tartalmazó kiadványából. Magyarország továbbra is jelentős mezőgazdasági területű országnak számít uniós szinten is, ugyanakkor a biotermelésű területeket tekintve átlag alatti értékeket produkálunk.
Uniós szinten megdöbbentő a gazdálkodók és a gazdaságvezetők számában látható csökkenés, miközben a helyzeten az is ront, hogy magas a 65 év feletti gazdaságvezetők aránya, míg a fiatal gazdaságirányítók körében tapasztalható a legnagyobb visszaesés.
A földterület agrárhasznosításában elöl állunk
Az Európai Unió teljes földterületének 47 százaléka mezőgazdasági terület, ami közel 192 millió hektárt jelent. A teljes terület több mint kétharmad részét teszi ki a mezőgazdaság Írországban, Dániában, Magyarországon és Ausztriában. Így
az Európai Unióban Magyarország a harmadik a legnagyobb arányú mezőgazdasági területtel rendelkező tagállamok közül Írország és Dánia mögött, megelőzve Ausztriát.
A mezőgazdasági területek – szántóföld, állandó gyep, állandó kultúra vagy konyhakertek – közel 82 százalékán folyt művelés 2016-ban az EU-ban. A maradék 14 százalék erdő, illetve 4 százalék termelésre alkalmatlan terület. A művelés alatt álló uniós mezőgazdasági terület legnagyobb része, 62 százaléka szántó, 31 százaléka állandó gyepterület, 7 százaléka pedig az állandó kultúráké, mint a gyümölcsök, a szőlő és az olíva.
Egyre több a nagy gazdaság
Az unióban 10,3 millió mezőgazdasági üzem működik, a gazdaságok átlagos területe pedig 15 hektár. Öt hektárnál kisebb területen gazdálkodik a gazdaságok kétharmada, míg csupán a farmok tizedének van 30 hektárnál nagyobb területe. Bár a 100 hektárt meghaladó méretű területen gazdálkodó üzemek csupán az összes gazdaság 3 százalékát teszik ki, a teljes mezőgazdasági terület több mint felén tevékenykednek.
A nagyobb gazdaságok arányának növekedése gyorsulni látszik, az unióban 2005 és 2016 között közel 30 százalékkal csökkent a gazdaságok száma, a legtöbb megszűnő 5 hektárnál kisebb területen gazdálkodott. Ezzel együtt nem csökkent a nagy gazdaságok száma, sőt, kismértékben növekedett.
Növénytermesztésre szakosodnak az uniós gazdák
Az EU-ban a gazdálkodók több mint fele növénytermesztésre, csaknem negyede állattenyésztésre szakosodott. A juh-, a kecske- és az egyéb, legeltetett állatállományok a legjelentősebbek (az összes gazdaság 5,7 százaléka), majd ezt követi a tejtermelés 5,4 és a baromfitenyésztés 4,6 százalékkal.
A vegyes gazdaságok alig több mint ötödét teszik ki az EU-ban található összes agrárüzemnek. Ezek számát tekintve jelentős elmozdulás volt tapasztalható a vegyes gazdaságoktól a növénytermesztésre szakosodott üzemek irányába 2005 és 2016 között.
Az összes gazdálkodó számát tekintve a legtöbb, növénytermesztésre specializálódott termelő az EU-ban Cipruson, Olaszországban, Görögországban és Spanyolországban van, valamennyi 70 és 80 százalék közötti aránnyal, 2005 óta gyakorlatilag változatlanul. Magyarországon ez az arány 50 százalék körül volt 2016-ban, ami a legtöbb uniós tagállamhoz hasonlóan növekedést jelent 2005-höz képest.
Itthon drasztikusan csökkent az állattartók száma
Míg Írországban kiemelkedően magas az állattartásra szakosodott gazdaságok száma, addig
Magyarországon – akárcsak Szlovéniában, Szlovákiában és Finnországban – az utóbbi tíz évben a legtöbbet csökkent az állattartók száma, ami jól kivehető a KSH Agrárcenzusának 2020-as adataiból is.
A friss zöldségek ökológiai termesztésére használt terület 205 ezer hektár, a biogabona-félék területe pedig 2,3 millió hektár volt az EU-ban 2019-ben. A friss biozöldségeket az uniós mezőgazdasági hasznosítású terület 10 százalékán termelték, míg a gabonafélék területe csak valamivel 4 százalék fölött van.
Friss biozöldséget az EU-n belül a legnagyobb területen Luxemburgban, Ausztriában és Dániában állítanak elő: Luxemburgban ez közel 35 százaléka a mezőgazdasági területnek. Magyarországon ez az arány 5 százalék körüli, ami az EU-átlag alatt van. A hazai biogabona-területek aránya pedig mindössze 2 százalék körül alakul, ebben Írországgal és Bulgáriával együtt sereghajtók vagyunk az EU-ban.
A fiatal gazdaságvezetők száma csökkent leginkább
Az Európai Unióban működő több mint 10 millió gazdaságban tízből hét mezőgazdaságiüzem-vezető férfi. A gazdaságvezetők többsége pedig legalább 55 éves, és csak minden tizedik fiatal (40 év alatti). Jól látszik az Eurostat felméréséből, hogy az idősebb gazdaságvezetők inkább a kisebb gazdaságokban, míg a fiatalabbak inkább a nagyobbakban dolgoznak.
2005 és 2016 között csaknem 30 százalékkal esett vissza a gazdálkodók száma.
A mezőgazdaságiüzem-vezetők száma is minden korcsoportban csökkent. A legnagyobb mértékű visszaesés azonban a fiatalabbak körében következett be: 47 százalék a 25–34 éveseknél, és 41 százalék a 25 évnél fiatalabbak esetében. Egészen elképesztő mértékű csökkenést láthatunk a gazdálkodók száma kapcsán Bulgária és Szlovákia esetében. A visszaesés több mint 61 százalékos, ami arra is rámutat, hogy a gazdaságvezetők (és így a gazdaságok) száma ebben a két országban 2016-ban kevesebb mint fele volt a 2005-ösnek.
Hazánkban is nagymértékű csökkenés volt tapasztalható a gazdaságvezetők számában, ugyan nem Bulgária-szintű, de így is meghaladta a 40 százalékot, ami igen jelentősnek tekinthető. Írország az egyetlen kivétel a tagországok között. Ott ugyanis 4 százalékkal nőtt a gazdasági vezetők száma.
Románia a legnagyobb agrárfoglalkoztató
Az Európai Unió területén 2018-ban 9,1 millió ember dolgozott a mezőgazdaságban, beleértve a vadászatot és a kapcsolódó szolgáltatási tevékenységeket is. Ahogy csökkent a mezőgazdasági üzemek száma, úgy esett vissza a mezőgazdasági a foglalkoztatás. Az EU-ban a mezőgazdaság részesedése a foglalkoztatásban a 2000. évi 8,2 százalékról 2018-ra 4,4-re esett.
Romániában a mezőgazdaság különösen nagy foglalkoztató, minden ötödik ember ebben az ágazatban dolgozik.
A mezőgazdaság a 2019-es adatok szerint Bulgáriában és Görögországban a teljes foglalkoztatás több mint tizedét adja, ezzel szemben Szlovákiában, Németországban, Svédországban, Belgiumban, Luxemburgban és Máltán kevesebb mint 2 százalék a részesedése.
A teljes foglalkoztatottság arányában a mezőgazdasági munkaerő számának legnagyobb mértékű csökkenése ugyanakkor Romániában történt: 2000 és 2018 között 22 százalékponttal, de Lengyelországban is nagymértékű volt a visszaesés, 20-ról 10 százalékpont alá zuhant közel húsz év alatt.
Magyarországon ez a visszaesés nem volt ilyen nagy mértékű: 7 százalékpontról 4-re csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya.
Az Eurostat összehasonlította a teljes foglalkoztatottság jellegzetességeit a mezőgazdasággal. A felmérésből jól kivehetők a mezőgazdasági munka egyediségei. A gazdálkodás során például sokkal több időt töltenek az emberek munkával – 22 százalékuk megközelítve a heti 50 órát –, szemben a teljes foglalkoztatottság átlagával, ahol 7,5 százalék ez az arány. Az agrikultúrában magasabb a halálos balesetek aránya: 6 százalék, szemben a teljes foglalkoztatottsági körben kimutatott kettővel.
Ugyanakkor a nem halálos balesetek száma is magasabb: 100 ezer emberre 1964, 3 napot meghaladó gyógyulási idejű eset jut, a halászatot és az erdészetet is beleértve. Emellett a mezőgazdaságban az alacsonyabb iskolázottság is nagyobb arányú, a felsőfokú végzettség jóval ritkább: 11 százalék a teljes foglalkoztatottság 36 százalékával szemben. A családi gazdálkodók és a vállalkozók száma viszont egyaránt magasabb a mezőgazdaságban.
