Hamarosan kiderül, hány migránst osztana Magyarországra Brüsszel
A tavaly elfogadott migrációs és menekültügyi paktum részeként a múlt héten javaslatot tett az Európai Bizottság a tagállamok hozzájárulási kötelezettségeire a szolidaritási mechanizmus keretében.
Először vizsgázik a migrációs és menekültügyi paktum
Az uniós paktum egyik legvitatottabb elemét a menekültügy és migráció kezeléséről szóló rendelet jelenti, középpontjában a szolidaritási mechanizmus áll, melynek célja, hogy segítséget nyújtson a bevándorlók nagy számban való érkezése miatt nehéz helyzetben lévő országoknak – derül ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapjára feltöltött írásból.
A rendelet értelmében a bizottság jelentést készít a migrációs helyzetről, amivel párhuzamosan egy végrehajtási határozatot is elfogad, rögzítve a migrációs nyomás alatt lévő országokat, tehát a szolidaritási mechanizmus kedvezményezettjeit.
A bizottsági jelentés alapján egy javaslatot is benyújt, melyben szerepelnek a különböző országoktól elvárt hozzájárulások is. Bár ezt később a tagállami állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács fogadja el és azt módosíthatja is, a minimumszámokhoz nem nyúlhat.
A migrációs nyomástól függően évente legalább 30 ezer bevándorló és 600 millió euró sorsáról születik döntés, tehát egy főnek húszezer euró az „értéke”.
Az egyes tagországokra érvényes számokat a GDP és a népességarányt egyenlő súllyal figyelembe véve számolja ki a testület.
Szétosztanák a migránsokat a tagállamok között
A tanács által elfogadott jogszabályban rögzítik az áthelyezésre és az anyagi hozzájárulásra vonatkozó számokat, valamint azt is, hogy az egyes tagországok milyen módon / módokon kívánják teljesíteni a számukra meghatározott értékeket. Az EB által migrációs nyomásnak kitettnek minősített államok ezt követően élhetnek a segítségkérés lehetőségével, továbbá a szolidaritási kötelezettség alóli mentességgel.
A migrációs helyzet értékeléséről szóló jelentésében a bizottság négy tagországot – Görögországot, Ciprust, Spanyolországot, Olaszországot – nevezett meg, amelyek az elmúlt tizenkét hónap alapján migrációs nyomás alatt állnak, míg további tizenkét ország migrációs nyomás kockázatának van kitéve a testület szerint.
Ők nem mentesülnek a hozzájárulási kötelezettségek alól, ám egyéb kiegészítő támogatásra számíthatnak az EU-tól.
A jelentés értelmében hat politikai vezető – a bolgár, cseh, osztrák, észt, horvát és a lengyel – viszont dönthet úgy, hogy 2026-ban részleges vagy teljes felmentést kér hazája számára a bevándorlók átvállalása és / vagy az anyagi segítségnyújtás alól. Mindezt annak köszönhetően tehetik meg, hogy a bizottság az elmúlt öt év tapasztalatai nyomán jelentősnek ítélte meg azokat a migrációs kihívásokat, melyekkel ezen államok szembenéznek.
Bár a számok elfogadásukig nem nyilvánosak, néhány ország már most jelezte, hogy nem kívánja a rá eső vállalásokat teljesíteni. Közéjük tartozik a felmentését kérhető hat ország, továbbá Szlovákia és Magyarország is.
