Új szabályok szerint kaphatják meg a területalapú támogatást a január 1-jén életbe lépő új uniós közös agrárpolitika (KAP) alapján a gazdák. A támogatás három pillérből áll, és a teljes összeget akkor kaphatják meg, ha ezeket teljesítik – hívta fel a figyelmet Sándorfy András. A martonvásári fajtákat előállító és forgalmazó Marton Genetics ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az agrárökológiai program ennek nagyságrendileg 25-30 százalékát teszi ki, vagyis az a gazdálkodó, aki ezt nem teljesíti, a hektáronkénti körülbelül 80 ezer forintos támogatás ekkora hányadáról lesz kénytelen lemondani.
A teljesítéshez a gazdálkodóknak – az Agrárminisztérium által korábban kiadott, az agrárökológiai program választható gyakorlatainak és követelményeinek listája alapján – vállalásokat kell tenniük, amelyekhez meghatározott pontértékek tartoznak. Ezek a vállalások biztosítják a növénytermesztés során a környezeti, ökológiai fenntarthatóságot – magyarázta Sándorfy András. A választható vállalások közé tartozik például a biológiai készítmények használata, amiért két pontot lehet kapni. Miután a magyar KAP-stratégiában alapszabály, hogy legalább kétpontnyi kötelezettséget kell vállalniuk a gazdálkodóknak, ezzel ezt a követelményt az ilyen készítményeket használók teljesítették is. Kivétel persze itt is akad, ugyanis azoknak a gazdáknak, akik nemcsak szántón, hanem gyepen vagy ültetvényen gazdálkodnak, vagy 1000 hektár fölötti területre igénylik a területalapú támogatást, hat pontot kell elérniük.
Sándorfy András szerint
a magyar gazdálkodók kellően felkészültek arra, hogy a teljes összeghez hozzájussanak,
ugyanis a mikrobiológiai készítmények használata már beépült a hazai gyakorlatba, ez számukra nem ismeretlen vagy vállalhatatlan. Miután pedig például a Marton Genetics minden hazai fajta vetőmagját ilyen mikrobiológiai készítménnyel látja el, az a gazdálkodó, amelyik ilyet vásárol, már teljesítette is a mikrobiológiai készítmény használatára előírt követelményt.
Lényeges, hogy az agrárkormányzat a követelményrendszert már nyilvánosságra hozta, hiszen az őszi vetésű növényeknél ezt már idén alkalmazni kell, ugyanis 2023. január 1-jétől a területalapú támogatásra vonatkozó követelmények már számonkérhetők lesznek.
Sándorfy András úgy véli, hogy így a mikrobiológiai csávázással ellátott hazai vetőmagok dupla nyereséget hozhatnak a növénytermesztőknek. A támogatási követelményeknek való megfelelésen felül ugyanis a hazai fajták aszályos körülmények közötti jó teljesítménye is fontos érv a magyar vetőmagok mellett.
Idén igazán megmutatkozott, hogy a magyar fajták lényegesen jobban helytálltak minden nehéz környezteti stresszhatás közepette, mint a külföldiek
– emlékeztetett. Szerinte ez ugyan relatív, de eredményességi szempontból mégis mérhető különbség, ugyanis a termelők minden magyar fajtánál eredményt tudtak elkönyvelni minden egyes hektáron, míg ez nem minden esetben mondható el a külföldi fajtákról. Itt mutatkozik meg, hogy a hazai fajtákat az itteni körülményekre nemesítették.
