BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Százötvenmilliárdos támogatási többlet került idén a gazdálkodók számláira

Az idén rendelkezésre álló, több mint 800 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatási keretből 516,7 milliárd forintot használtak fel az év első kilenc hónapjában, lényegesen többet, mint egy évvel korábban.

Az év első három negyedévében kifizetett agrár- és vidékfejlesztési támogatásoknál minden intézkedéscsoportnál növekedés mutatkozott az előző év azonos időszakához képest: egy évvel ezelőtt 359,6 milliárd forintot fizettek ki a harmadik negyedév végéig, amihez képest idén 157,1 milliárd forintos a növekmény, összesen 516,7 milliárd forint volt a támogatás. Különösen a vidékfejlesztési és halászati programok kifizetései emelkedtek, itt 77,6 százalékos a bővülés. A közvetlen termelői támogatások 19,6 százalékkal, a nemzeti támogatások 6,2 százalékkal nőttek, a piaci támogatások kifizetése pedig a másfélszeresére emelkedett – áll az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) összefoglalójában. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások keretében az első három negyedévben folyósított 516,7 milliárd forint támogatási összeg 64,8 százaléka, 334,9 milliárd forint európai uniós forrásból származott, 181,6 milliárdot pedig – a kifizetések 35,2 százalékát – pedig a hazai költségvetésből fizették ki. Európai uniós forrásból 334,9 milliárd, nemzetiből pedig további 181,8 milliárd forint érkezett a gazdálkodók számláira.

20210707 Zalaegerszeg Simon József mezőgazdasági vállalkozó aratja az árpátFotó:  Pezzetta Umberto pu Zalai Hírlap 20210707 simon józsef mezőgazdasági vállalkozó aratja az árpát zalaegerszeg pezzetta umberto pu zalai hírlap
Fotó: Pezzetta Umberto / Zalai Hírlap

A közvetlen támogatások jogcímein 2022 első három negyedévében 150,9 milliárd forint jutott el a termelőkhöz, amelynek 59,6 százalékát a zöldítési komponens tette ki. A Vidékfejlesztési Program (VP) 2014–2020 intézkedéseire 2022 első három negyedévében 275 milliárd forintot folyósítottak a gazdálkodóknak, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programból pedig 1,5 milliárd forint jutott el a kedvezményezettekhez. Piacszabályozó intézkedésekre uniós és nemzeti forrásból együttesen 21,9 milliárd forintot, az előző évi összegnél 7,7 milliárd forinttal többet folyósítottak 2022-ben. A különbség nagyrészt egy, a baromfi- és kocatartóknak nyújtott új intézkedés, a kivételes alkalmazkodási támogatás 6,3 milliárd forintos kifizetéséből adódott. 

Nemzeti támogatások jogcímein 67,5 milliárd forint támogatást fizettek ki szeptember 30-ig.

Az AKI ágazatonkénti és alágazatonkénti felosztásban is vizsgálja az agrár- és vidékfejlesztési támogatások felhasználását, bár a jelentést készítő kutatók hozzáteszik, hogy ez nem minden esetben lehetséges, hiszen vannak olyan támogatások, amelyek több ágazat számára biztosítanak forrást, mint például a területalapú támogatás és a zöldítés, illetve egyes intézkedések több alágazatot is érintenek. 

Még maradt a kocatámogatási keretből

Ezzel együtt tény, hogy a szántóföldi növénytermesztés részesedése az agrártámogatásokból továbbra is meghatározó, 2022 első kilenc hónapjában az ágazat kapta az agrártámogatások több mint egynegyedét. 

Az állattenyésztők 24,2 százalékot, a kertészeti ágazat szereplői pedig 6,1 százalékot hasítottak ki a támogatási keretből.

Az állattenyésztéssel és -tartással foglalkozó termelők összességében 124,9 milliárd forintot vettek igénybe, ezen összeg 54,6 százalékát a nemzeti költségvetésből fizették ki számukra. A 68,2 milliárd forint nemzeti forrás felét az állatbetegségek megelőzésének támogatásai és az állatjóléti szubvenciók jelentették. Az uniós forrásból érkező 56,7 milliárd forint közel harmadát a termeléshez kötött támogatások tették ki.

Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások forrása
 

Az állattenyésztési támogatások 20,7 százaléka, 25,9 milliárd forint a szarvasmarhaágazatba érkezett, a baromfiágazat szereplői 16,2 milliárd forintot, az összes támogatás 13 százalékát használhatták fel. A sertéságazat 15,5 milliárd forint támogatásban részesült. A sertéskocatartók új, kocánként 20 ezer forint értékű jövedelempótló támogatást igényelhettek, amelyre a nemzeti költségvetésből 4 milliárd forintot különítettek el. Ebből szeptember 30-ig 2,5 milliárd forint támogatás jutott el a termelőkhöz. A juh- és kecsketenyésztők és a méhészek egyaránt 3,8 milliárd forint támogatást kaptak. 

Egyes intézkedések több ágazat számára is forrást biztosítottak, így például 6,3 milliárd forintot vehettek igénybe a baromfi- és kocatartók kivételes alkalmazkodási támogatás címen, 0,8 milliárd forintot a sertés- és baromfitartók VP-ből járványvédelmi rendszerek fejlesztésére. Az egyéb, ágazathoz nem sorolt kifizetések felét, 30 milliárd forintot a VP keretében kapták a gazdálkodók állattartó telepek korszerűsítésére, eszközök, gépek beszerzésére, új telepek létrehozására.

Aratnak a növénytermesztők

A szántóföldi növénytermesztők 139,1 milliárd forint támogatást kaptak 2022 első kilenc hónapjában, amely csaknem teljes egészében (93,8 százalékban) uniós költségvetésből származott.

A támogatás négyötöde, 111,9 milliárd forint egységes területalapú támogatás formájában jutott el a gazdálkodókhoz,

ezen belül alaptámogatásként 21,9 milliárd forintot, a zöldítési komponens keretében 89,9 milliárd forintot fizettek ki részükre. A szemes és a szálas fehérjenövények termelői együttesen 9,1 milliárd forint támogatásban részesültek, 2,7 milliárd forint jutott a cukorrépa-, 683,4 millió pedig a rizstermelőknek. A dohánytermesztők nemzeti forrásból 4,1 milliárd forint támogatásban részesültek. A VP keretében 10,0 milliárd forint beruházási támogatást folyósítottak terménytárolók, szárítók és tisztítók, valamint kisméretű terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére.

A kertészeti ágazat 2022. szeptember 30-ig 31,4 milliárd forint támogatásban részesült, amelynek 62,1 százaléka származott uniós forrásból. A kifizetések csaknem fele a VP keretében megvalósuló beruházásokat szolgált, a 14,8 milliárd forintot kertészetek korszerűsítésére, kertészeti gépbeszerzésre fordíthatták a gazdák. Arányaiban csekély, 161 millió forint jutott ebből a forrásból az időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházásokra, illetve 130 millió forint borszőlőültetvények telepítésére. A zöldségek és az ipari zöldségek termesztésének támogatására együttesen a kertészeti ágazat támogatásának 17,7 százaléka, 5,6 milliárd forint érkezett. Az extenzív és az intenzív gyümölcstermesztés az ágazat támogatási összegének 2 százalékát tette ki a maga 621 millió forintjával, míg a kifizetések 9,9 százaléka az iskolagyümölcs-programot finanszírozta. 

Nem volt prioritás az energiahatékonyság fejlesztése

Az élelmiszeripari vállalkozások 21,6 milliárd forint támogatásban részesültek a Vidékfejlesztési Program forrásaiból. A kifizetések 56,1 százaléka hazai, 43,9 százaléka uniós költségvetésből teljesült. A VP-ből a mezőgazdasági termékek értéknövelésére, és az élelmiszer-feldolgozás technológiai fejlesztésére 9,4 milliárd forintot, a komplex fejlesztésekre pedig további 5,7 milliárd forintot biztosítottak. A borászok 4,6 milliárd forintot kaptak támogatásként termékfejlesztésre, a hatékonyság fokozására és az üzemek komplex fejlesztésére, míg a takarmány-előállító üzemek beruházásaihoz 1,6 milliárd forint támogatást fizettek ki. Ezekhez képest csekélyebb összeg, 236,4 millió forint jutott az üzemek energiahatékonyságának javítására. 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.