Az agrárhitelezés jövője: óvatos duhajok mindkét oldalon
Két hónappal ezelőtt is az inflációs félelmek és az energiaárak elszabadulása miatti sokk határozta meg a hangulatot, a finanszírozási feltételek markáns szigorodása is bizonytalanságot okozott, mégsem állt meg az agrárhitelezés – mondta Szabó István, az OTP Bank vállalati, valamint agrárágazati igazgatóságának vezetője. A helyzet javulásáról beszélt Hollósi Dávid, az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója, mégpedig úgy, hogy túl vagyunk egy ezermilliárdos kárt okozó aszályon – mondta.
Alig egy év alatt óriásit tud fordulni a világ: tavaly nyáron az abrakfogyasztó állattenyésztési ágazatok óriási ütést kaptak a takarmányárak emelkedésével, amit akkor még nem követtek az átvételi árak, miközben abban az időben a gabonatermelők még élvezhették a viszonylag alacsony termelési költségek mellett meglévő magas terményárakat – idézte fel. Aztán jött az aszály, ami a magas gabonaárak mellett is letarolta a gabonaágazatot. Eközben pedig az állattenyésztésben növekedett az árbevétel, és az állattartók nagy része nem lett veszteséges – tette hozzá.
Az MNB hitelezési felmérése májusban jelezte, hogy markánsan szigorodnak a feltételek, a finanszírozás ennek ellenére nem állt meg. Az elmúlt évben – a novemberi adatok szerint – 22-23 százalékkal nőtt a vállalati hitelállomány, az OTP-nél pedig 30 százalékkal bővült az agrárfinanszírozás. A hitel azonban most sokba kerül, ezért nemcsak a bank nézi nagyítóval, hogy kit finanszíroz, hanem a hitelt felvenni szándékozók is jobban meggondolják, belevágjanak-e egy-egy külső forrást igénylő projektbe. Szabó István szerint ezzel együtt a következő időszakban is növekedni fog a vállalati és az agrárfinanszírozás is, ehhez viszont kamattámogatásos programokra is szükség lenne. Volt egy kegyelmi időszak, amikor az MNB a Növekedési hitelprogrammal is segítette a finanszírozást, még olyan időszakban is, amikor nem is lett volna rá égető szükség.
Még több támogatott agrárhitel lesz – közölte Nagy István a MOSZ-közgyűlésenA lehetőségek tervének nevezte a magyar KAP stratégiai tervet Nagy István agrárminiszter a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének közgyűlésén, ahol a kamattámogatási program kiterjesztését is bejelentette. |
Szerinte a bankok agrárhitelezésében a fő fókusz a meglévő ügyfélkor forgóeszköz-ellátása mellett az energiahatékonyságot növelő beruházások és az akvizíciók finanszírozásán lesz.
Az OTP akkor nyugodt, ha ismeri az ügyfelet, annak gazdálkodását, és együtt tudnak gondolkodni a beruházásokon is
– mondta.
Szabó István megemlítette, hogy negyven évvel ezelőtt is azt lehetett hallani, hogy a magyar mezőgazdaság nem használja ki a benne rejlő potenciált. Akkor viszont az ágazat nemzetközi összehasonlításban az élvonalban volt, mára viszont – amikor az nem változott, hogy nem használjuk ki az ágazati potenciált – óriási a leszakadásunk Európához képest.
Ha viszont pozitív dolgokat kell kiemelni, akkor az „agrárium Bajnokok Ligájában” egyes hazai vállalkozások csemegekukorica-, borsó- és csirkefeldolgozásban kifejezetten jól szerepelnek, de jó helyen állunk az izocukor- és a bioetanol-iparban is.
Hollósi Dávid pozitívumként említette, hogy a társadalom és a politika szemében felértékelődött a mezőgazdaság. Az ágazatot ugyanakkor sok csapás érte az elmúlt évtizedekben:
„bealudtuk” az öntözés és az élelmiszeripar fejlesztését, ami az elmúlt harminc év kollektív bűne.
Szerinte el kellene dönteni, melyik az a három-négy alágazat, amely kitörést hozhat a hazai élelmiszer-gazdaság számára.
