A magyar mezőgazdaság ügye számít, minden dolgos kézre szükség van a sikerhez, a legkisebb és a legnagyobb gazdaságokban tevékenykedőkére is – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) közgyűlésén. A Covid–19, a háború, az energiaválság és a történelmi aszály által generált kihívásoknak csak összefogással felelhet meg a magyar agrárium – nyomatékosította. 

Worker holding kid goat on farm
Fotó: Monty Rakusen / Getty Images

Fontos döntésnek nevezte, hogy a közös agrárpolitika (KAP) második pilléréből – a beruházások finanszírozását is szolgáló alapból – a maximális 20 százalékot csoportosították át az első pillérbe, aminek az volt a motivációja, hogy a hazai gazdálkodóknak a lehető legtöbbet tudják területalapon kifizetni. A második pillérben pedig a nemzeti társfinanszírozás mértékének a minimális 15 százalékról 80 százalékra emelése jelent történelmi forrásbőséget. „Óriási dolog, hogy a magyar kormány több mint 2450 milliárd forintot tesz hozzá a brüsszeli forrásokhoz, amivel 2027-ig 5377 milliárd forintra emelkedik az agrártámogatások összege” – szögezte le. 

Az Európai Bizottság által elfogadott KAP stratégiai tervet a miniszter a lehetőségek tervének nevezte, mondván, hogy a magyar élelmiszer-gazdaság a segítségével hatékonyabbá teheti a termék-előállítást, és 15 milliárd euróra növelheti az exportot, de ott van benne a garancia arra is, hogy a mezőgazdasági termelés fenntartható marad. 

A legfontosabb cél, hogy Magyarország végre ne alapanyag-termelő ország legyen, és javítsunk azon a helyzeten, hogy az egy hektárra jutó kibocsátásban az EU-ban az első háromban vagyunk, míg jövedelemtermelésben az uniós átlag 53 százalékán állunk

– hangsúlyozta.

Részletezte a gazdálkodók hektáronkénti területalapú – várhatóan 147 eurós – alaptámogatása feletti többletjuttatási lehetőségeket. Az 1 és 10 hektár közötti gazdaságok hektáronként további 80, míg 10 és 150 hektár között – ha a gazdaság mérete nem haladja meg az 1200 hektárt – további hektáronként 40 eurót kapnak. A fiatal gazdák területalapú többlettámogatása is emelkedik várhatóan 92 euró hektáronkénti összeggel, és 300 hektáros családi gazdasági birtokméretig számíthatnak erre az alaptámogatáson felül.

A miniszter kifejtette, hogy szerencsés, mert a magyar agrártermelők és más piaci szereplők képviselőivel lehetett egyeztetni a tervről, és úgy véli, 

olyan kompromisszum született, amely az uniós és a hazai elvárásoknak is megfelel.

A MOSZ-nak pedig kifejezetten hálás, mert szerinte az elmúlt, aszállyal és egy sor más nehézséggel sújtott időszakban lehetett volna politikai hangulatot kelteni, de nem tette. 

A miniszter külön kitért a gazdálkodók likviditási helyzetének javítását célzó intézkedésekre, és bejelentette, hogy az agrárhitelekhez kapcsolt kamattámogatás alapjául szolgáló, jelenleg 62 ezer euróban meghatározott keretösszeg – amely az euró-forint árfolyam függvényében mintegy 60-65 millió forint hároméves futamidejű  hitel felvételét teszi lehetővé – 250 ezer euróra emelkedik. Az erről szóló rendeletmódosítás hamarosan megjelenik. 

Volt olyan nyolc év, hogy nem tárgyaltak velük, de a Nagy István által vezetett minisztérium már partnerként tekint rájuk, és bár vannak nézetkülönbségek, jó munkakapcsolat alakult ki köztük – mondta Nagy Tamás, a MOSZ elnöke. Mint kifejtette, 

nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az élelmiszerár-emelkedés nem a gazdálkodók bűne, a termelőket sújtó magas input árak mellett az áfa, a különadók és a gyengélkedő forint is közrejátszott a magas árak kialakulásában.

A MOSZ-elnök beszédében jelezte, hogy az elfogadott KAP stratégiai tervben visszaköszönnek javaslataik, és az érdekképviselet teljes mellszélességgel támogatja a terv megvalósítását. Felhívta a figyelmet arra, hogy minden gazdálkodó alaposan tanulmányozza a dokumentumot, ugyanis alapvető változások jönnek január 1-jétől. Ezeket pedig mindenkinek külön-külön kell a saját gazdaságára adaptálnia, mert most nincs egyenkabát.