Kedvezően alakult eddig az időjárás a mezőgazdasági termelés szempontjából: a múlt évi történelmi mértékű aszályt követően jelentős csapadékmennyiség hullott januárban, a vízügyi szakemberek pedig gőzerővel dolgoznak azon, hogy az égi áldásból minél nagyobb mennyiséget lehessen eltárolni a későbbi szárazabb időszakokra.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) eddig mintegy 50 millió köbméter vizet tartott vissza. A vízügy szakemberei országosan számos tározót nyitottak meg és töltenek fel, a belvizes területekről pedig csak annyi vizet eresztenek le, amennyire mindenképp szükség van.
Az aszály elleni küzdelmet emellett az új víztározók is segítik majd, amelyekből több tucat már a tervezési fázisban van.
A legfontosabb cél a víz megtartása
A vízkészletek megőrzésének – a tározók feltöltése mellett – a medertározás az egyik leghatékonyabb módja, így a vízügy részéről elsődleges feladat a csatornarendszerek tározási kapacitásainak maximális kihasználása, a csatornák feltöltése és szinten tartása – erre hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is. A csapadék eltárolása elemi érdeke a mezőgazdaságnak, amire a múlt évi rekordmértékű aszály is rámutatott. A kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége még a múlt évben indított közös kezdeményezést az OVF-vel azért, hogy télen a lehető legtöbb vizet lehessen betározni. A szakmai szervezetek a hajdúnánási térségben összegezték a többletvizek visszatartása során tapasztalt problémákat. A felmérés tanulságai alapján a termelők, az önkormányzatok és a vízügy szoros együttműködésére van szükség ahhoz, hogy a lehető legtöbb vizet lehessen elosztani egy adott területen. A vízügy ugyanis csak a vagyonkezelésében lévő csatornaszakaszon tudja végrehajtani a mederben lévő szabályozott vízvisszatartást, a vízszolgáltatási egységhez azonban csatlakoznak úgynevezett harmadlagos művek is, amelyek tulajdoni háttere nem egységes.
A termelők felelőssége sem elhanyagolható
A vízilétesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez pedig megfelelő finanszírozási háttérre is szükség van. A vízrendszerek üzemeltetése nem csak a mezőgazdasági termelők érdeke, hiszen ökológiai szolgáltatást is nyújtanak, ami közérdek
– mutatott rá az agrárkamara.
A NAK tájékoztatása szerint a vízbiztonsághoz puffervízterekre van szükség, és ezek megteremtésében az állam mellett a termelőknek is fontos szerepük van. A gazdáknak törekedniük kell arra is, hogy javuljon a termőterületek vízmegtartó képessége, amit a megfelelő tápanyag-gazdálkodással, a tömörödés és az erózió elleni védekezéssel tudnak elősegíteni. A területi vízvisszatartás biztosításához pedig – különösen a mély fekvésű területeken – mesterségesen kialakított mikrotározókra vagy vápákra van szükség.
Aszály fenyegeti Európát
Miközben a hazai termőföldek többségének vízkészleteit feltöltötték a decemberi és januári esőzések, Európa legnagyobb gabonatermelő vidékein továbbra is szárazság uralkodik. Az aszály hatásai tavasszal jelentkezhetnek, amikor megindul a növényi fejlődés.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat körképe szerint az átlagosnál akár 50 százalékkal is kevesebb csapadék hullott a Pireneusi-félsziget egyes részein, továbbá Franciaország déli, Olaszország északnyugati, Németország és Bulgária déli, illetve Törökország nagy részén. Ukrajna és Oroszország európai területének középső, valamint déli területein is a csapadékhiány a jellemző.
Ezeken a vidékeken jellemzően 40 milliméter alatt maradt a mintegy másfél havi csapadékmennyiség. Eközben a Kárpát-medencében, Horvátországban és Szlovéniában az átlagos mennyiséget több mint 50 százalékkal meghaladta a lehullott csapadék.
