Meloni Washington és Peking között őrlődik - kiszorítaná a kínaiakat a stratégiai olasz vállalatokból

Giorgia Meloni kormánya fontolgatja, hogy korlátozza a kínai befektetők részesedését a kulcsfontosságú vállalatokban, hogy elkerülje a potenciális feszültségeket az Egyesült Államokkal.

Olaszország erőfeszítései olyan vállalatokat érintenének, amelyek stratégiai jelentőségűnek minősülnek, mind magántulajdonban lévőket, mind állami irányítás alatt állókat – mondták az ügyhöz közel álló források a Bloombergnek. 

Az egyik legjobb példa erre a gumiabroncsgyártó Pirelli, amelyben a kínai állami tulajdonú Sinochem 37 százalékos részesedéssel rendelkezik. A Forma 1 autóverseny-csapatok gumiabroncs-beszállítója kínai tulajdonosi háttere miatt azzal szembesül, hogy az Egyesült Államokban korlátozzák értékesítéseit. A Sinochem szerint részesedése a gumiabroncsgyártóban hosszú távú befektetés, Róma viszont olyan lehetőségeket mérlegel, amelyek nyomást gyakorolnának az ázsiai befektetőre, hogy eladja részesedését. 

Meloni elment Pekingbe bocsánatot kérni

A Pirelli-ügy jól példázza azokat a kihívásokat, amelyekkel Európa szembesül az új geopolitikai helyzetben. A régió, amely a 2008-as pénzügyi válságot követően lelkesen fogadta a kínai befektetőket, most arra törekszik, hogy csökkentse a Kínával kapcsolatos kockázatokat, miközben megpróbálja megvédeni a kritikus ágazatokat és jó viszonyban maradni Donald Trump amerikai elnökkel. Még maga Meloni is kilincselt tavaly nyáron Pekingben, hogy rendezze viszonyát a kínai állammal. 

– kommentálta a helyzetet egy volt olasz kormánytisztviselő, hozzátéve, hogy ez az egyensúlyozási kísérlet egyre bizonytalanabbá válik.

A Pirelli csak a legszélsőségesebb eset, 

• Róma szeretné többek között CDP Retiből is kiszorítani a kínai befektetőket. Ez a cég ellenőrző részesedéssel rendelkezik Olaszország energiaellátó hálózatában, és 35 százalékban a State Grid Corporation of China leányvállalatának tulajdonában van. A kínaiak két taggal is rendelkeznek az igazgatóságban, így befolyásolhatják a döntéshozatalt. 
• Egy másik példa az Ansaldo Energia, a világ egyik legnagyobb erőműgyártója. A vállalatban ugyan a Shanghai Electric 40-ről mindössze fél százalékra csökkentette részesedését, azonban a kínai jelenlét továbbra is megakadályozza, hogy részt vegyen egyes amerikai energiaipari pályázatokban és tenderekben. 

Körülbelül 700 olasz vállalatnak vannak kínai befektetői, de a kormány elsősorban a stratégiai ágazatokban (energia, közlekedés, technológia, pénzügy) működő nagyvállalatokra fókuszál. 

A kínai külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy a kínai-olasz befektetési együttműködés kölcsönösen előnyös, és harmadik fél abba nem avatkozhat bele. 

– mondta a szóvivő.

Washington figyelmeztette a Pirellit, hogy az elektromos szenzorokkal ellátott gumiabroncsai korlátozás alá kerülhetnek az Egyesült Államokban – egy kulcsfontosságú piacon –, mivel az ország szigorúan fellép a kínai tulajdonú vállalatok által gyártott szoftverek és hardverek ellen, főleg, hogy azok hálózatba kapcsoltan adatgyűjtésre is alkalmasak. 

Az olasz kormány már igénybe vette az úgynevezett „aranyrészvényt”, egy jogi eszközt, amely lehetővé teszi számára, hogy korlátozásokat szabjon a stratégiai jelentőségűnek ítélt eszközökre. 2023-ban ezt a mechanizmust alkalmazta a Sinochem Pirellinél gyakorolt befolyásának korlátozására. Ezt követően az olasz szabályozó hatóságok kérésére a Pirelli igazgatósága visszaminősítette a Sinochem irányítási státuszát, 

A római korlátozás után viszont kínai diplomaták figyelmeztették a kormányt, hogy a kereskedelmi kapcsolatok megromolhatnak, ha nem születik konszenzusos megállapodás a Pirelli ügyében. 

Pekinggel nem jó rosszban lenni, Olaszország egyik legnagyobb kereskedelmi partnere. Ráadásul az olasz kabinet kilépett a kínai Új Selyemút kezdeményezésből. Ez szintén amerikai nyomásra történt; Olaszország volt az egyetlen NATO-tag, amely csatlakozott a partnerséghez, ami felbosszantotta az Egyesült Államokat, no és persze Kínát is – ennek volt betudható Meloni pekingi kanosszajárása. 

Peking és Washington közé szorult Európa

Meloni így nagyon nehéz helyzetben van – több más európai vezetővel együtt –, hiszen egyensúlyozni kényszerül Washington és Peking között, ráadásul az amerikai vámfenyegetések közepette nagy szüksége van a kínai befektetésekre. Európa azonban – ha lassan is –, de tanult a korábbi hibákból. Igyekszik elterelni a stratégiai befektetések, a kritikus infrastruktúra felől a kínai tőkét a vállalati szektor felé, például az elektromos járművek, az akkumulátorok és több más, munkahelyteremtő invesztíció felé. 

amit az elektromos járművek, akkumulátorok, megújuló energiaforrások és vegyi anyagok stratégiai szektorokban történő, Peking által támogatott exporthulláma okoz. Félő, hogy mindez egy aszimmetrikus sokká válik, amely felgyorsítja Kína önellátását, miközben aláássa Európa ipari bázisát.