Nagyot húzott a Norvég Alap, a banki részvények hizlalták leginkább a gigantikus portfóliót
Ezúttal a pénzügyi szektor szereplői gyarapították legdinamikusabban a Norvég Szuverén Alap vagyonát, amely az első fél évben 68,3 milliárd dollárral hízott. A mintegy kétezermilliárd dollárnyi befektetést, egészen pontosan 19 586 milliárd koronányit (= 681 509 milliárd forint) kezelő vagyonalap teljes hozama 5,7 százalék volt ebben az időszakban, mindössze fél ezrelékkel maradt el a viszonyítási alapként kezelt indextől – derül ki az alap kedden közzétett féléves gyorsjelentéséből.
Mindez azt jelzi, hogy a norvég olaj- és gázbevételekből és az ebből vásárolt eszközökből felépített alapot gondosan menedzselte a jegybank, azaz a Norges Bank kebelében működő alapkezelő (NBIM). Az alap a teljes globális részvényállomány másfél százalékának megfelelő, diverzifikált portfóliót épített ki rendkívül szerteágazó területeken.
A Norvég Alap megszabadul izraeli befektetéseitől
A norvégoknak szigorú etikai kódexük van, melyben lefektették, hogy milyen eszközökbe szabad és milyenekbe nem szabad befektetniük. A fenntarthatóság alapkövetelmény az alap befektetéseinél, és a politikai kritériumok alapján is válogatnak az eszközök között – megtehetik, hiszen fontos, szívesen látott befektetőkként üdvözlik őket.
Hétfőn épp egy politikai döntést jelentettek be, miszerint felmondták az izraeli vagyonelemeiket kezelő külsős alapkezelőkkel kötött szerződéseiket Izraelnek a palesztinok elleni vállalhatatlan fellépése miatt. A szerződésbontást nyilván a portfólióelemek értékesítése követi, de erről később tájékoztatják a közvéleményt. Rendszerint a kivonulást követően, mivel az eladási folyamatokat nem szokták és nem is érdemes nyilatkozatokkal megzavarni. Annyit közöltek, hogy június végén a zömmel indexkövető alapokban lévő izraeli kitettségük kétmilliárd dollárnyi volt, 61 vállalatban volt részesedésük. A közvetlenül, aktívan kezelt céges részesedések leépítését már megkezdték, 11 vállalattól vettek búcsút.
Az izraeli befektetési tevékenységük átértékelésére egy hete Jens Soltenberg pénzügyminiszter adott utasítást az NBIM-nek azt követően, hogy az Aftenposten beszámolója szerint a portfóliójukhoz tartozó Bet Shemesh Engines a Gáza elleni bombázások végrehajtásában aktív harci gépeket szervizeli. Azaz ha közvetve is, de ártatlan palesztin áldozatok vére tapad hozzájuk – emlékeztet a Bloomberg.
A megújuló energiaprojektek is termelik már a hasznot
A norvégok jellemzően néhány százaléknyi részvénycsomagot vásárolnak, így a nagy bukásokból rendre kimaradnak. Az alap az oroszok Ukrajna ellen indított háborúját követően nagy veszteséggel, de továbbadott az orosz érdekeltségein. A vagyonalap az olajjövedelmeket
- részvényekbe (70,6 százalék),
- kötvényekbe (27,1 százalék),
- ingatlanokba (1,9 százalék)
- és megújuló energetikai projektekbe (0,4 százalék)
fekteti. Az utóbbi két eszközosztály nemrég került fel az engedélyezett befektetések közé, közös jellemzőjük, hogy tőzsdétől független projektekbe és börzei kitettségtől független ingatlanokba fektetik a pénzt. A kiegyensúlyozott portfólióknak köszönhetően a Norvég Szuverén Alap a részvénybefektetésein az első fél évben 6,7 százalékos hozamot ért el.
A kötvények most csak 3,3 százalékot hoztak a konyhára, az ingatlanok 4 százalékot termeltek, míg a megújuló energetikai projektek 9,4 százalékkal gyarapították a múlt évszázad hetvenes éveinek elején felállított norvég aranytartalékot.
A teljes részvényportfólióban 17 százalékot képviselnek a pénzügyi tőzsdecégek értékpapírjai, ezek együtt átlagosan 16,5 százalékos féléves hozamot produkáltak Nicolai Tangen, az NBIM vezérigazgatójának elmondása szerint. A profittermelésben az európai bankok jártak az élen.
Az egészségügyi szektort Trump tartja nyomás alatt
A telekom szektor részesedése csupán 2,9 százalékos, de 13,3 százalékos hozamával a második legjobb teljesítményt nyújtotta. Ebben a stabil bevételtermelés és az ágazat európai konszolidációja mellett a mesterségesintelligencia-alkalmazások bevezetésével keletkező új bevételi források is szerepet játszottak.
A közművállalatok és energiaszolgáltatók körében 12,4 százalékos volt a megtérülés, itt az olaj- és gázárcsökkenés segített be a fél év során. A tech részvények csak 5,2 százalékot fialtak. Az egészségügyi szektor viszont alulteljesített, a portfólión belüli 9,2 százalékos részesedésen 2,9 százalékot buktak a norvégok. Ezt világ legnagyobb állami vagyonalapjánál az amerikai egészségügyi szektor politikai alapon történő átalakításával járó negatív mellékhatásokkal magyarázták.
