Miután a baromfiszektorban általánosságban az élőállat-előállítás önköltségének kétharmadát a takarmányköltség adja, alapvetően határozza meg a hazai baromfitermelés helyzetét, hogy Magyarországon voltak a legmagasabb a takarmányalapanyag- és takarmányárak, és ez a helyzet a gabonaárak csökkenésével sem változott – mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács igazgatója. A piaci szereplők beszámolói szerint a konkurens Lengyelországban például tartósan 6-8 százalékkal alacsonyabbak a takarmányárak, és ez a környező országokra, illetve még Csehországra is igaz. Ez már súlyos versenyképesség-rontó tényező, amit hatékonysággal nem lehet eltüntetni, vagyis technológiailag kigazdálkodhatatlan tétel – fogalmazott Csorbai, hozzátéve, hogy hallja és meg is érti a növénytermesztők panaszait a gabonaárak csökkenéséről, bár ennek hatásait a baromfitartók még nem tapasztalják.
Fotó: Cseh Gábor / Vas Népe
A konkurens országokban nemcsak tartósan alacsonyabb volt az ár, hanem a gabonaár-csökkenés is hamarabb indult el náluk, így december környékén 10 százalékos takarmányár-különbséget is feljegyeztek. A hazai baromfitartók számára nyilván az lenne az előnyös, ha a takarmányárak közel azonos szinten lennének a környező országok állattartóinál a takarmányköltségekben – mondta. Úgy fogalmazott:
Akkor lehet európai árakon termelni, ha a takarmányárak normalizálódnak.
Márpedig erre minden esély megvan a szójánál és a kalászos gabonáknál is, a kukoricát pedig – bár egyelőre jól néz ki a vetés – majd meglátjuk – fogalmazott.
Csorbai Attila arra is emlékeztetett, hogy noha a csirkehús ára nem került olyan lejtőre, mint a tejé, a versenytársakhoz képest magasabb költségek és a forintárfolyam gyengítették a magyar baromfiágazat piaci pozícióit. Eközben a csirkemellre és a farhátra érvényes árstop egy speciális helyzetet teremtett a belpiacon, és jól látható az is, hogy a magyarországi kiskereskedelmi láncok polcain a konkurens országok baromfitermékei egyre nagyobb felületet foglalnak el. Saját tapasztalatai szerint van olyan áruházlánc, ahol a román, lengyel és szlovén baromfihús teszi ki a kínált termékek legalább 50 százalékát.
Ha nem csökkennek a takarmányárak, a fejlesztések is nehézségekbe ütköznek, és hiába lesz elegendő forrás, az új pályázatokon nehezen tudnak majd indulni a baromfitermelők.
Jókora kihívásokkal járnak a termék-előállítás feltételeinek folyamatos szigorításai, miközben a harmadik országokból származó, gyakorlatilag ellenőrzés nélkül az uniós piacra érkező importbaromfihúsok és -tojások nem feltétlenül felelnek meg az uniós követelményeknek.
Egy ideje az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) ajánlása borzolja a kedélyeket, amely négyzetméterenként 11 kilogrammot jelölt meg előállítható baromfihúsként, úgy, hogy egyébként még a biotermelésben is 20 kilogramm ez a mennyiség, a hagyományos baromfi-előállításban pedig 42 kiló. Csorbai Attila úgy véli:
Azokat a kérdéseket nem tették fel az EFSA-tanulmány készítői, hogy az állatsűrűség csökkentése vajon mennyivel növelné meg a termelési költségeket, miként rontaná az egységnyi termék-előállítás károsanyag-kibocsátását, és hogy ki tudná megvenni az így készülő termékeket.
A baromfiszektorban érdekeltek aggodalma a beözönlő miatt nem alaptalan, hiszen egészen megdöbbentő számokat közölt az EU a hivatalos statisztikák alapján az uniós baromfihús- és tojásimportról. Az előbbiben a közösség importja a három legjelentősebb származási helyről – Brazíliából, Thaiföldről és Ukrajnából – egyaránt tovább nőtt az idén. A hivatalos adatok szerint 2023 első 15 hetében az uniós behozatal 71,5 ezer tonnát tett ki, ami 193 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában volt. Ezen belül
- a fagyasztott hús tette ki a behozott mennyiség 52 százalékát, 36,39 ezer tonnát,
- a friss hús pedig a 40 százalékát, 28,26 ezer tonnát.
Az ukrán import és az uniós „idiotizmus” présében a baromfitermelőkNő a Föld népessége, a baromfi és a tojás pedig a legfontosabb fehérjeforrás. |
A tojásimportban még nagyobb volt Ukrajna térnyerése. Összességében idén januárban az EU-ba behozott tojás mennyisége 108 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezen belül pedig az ukránoktól, albánoktól, argentinoktól érkező termékmennyiség emelkedett meredeken.
Ukrajnából az első 15 hétben már 12,4 ezer tonna tojást importált az unió, ami 1180 százalékos növekedés 2022-höz képest.
A friss tojás behozatala 1123 százalékkal nőtt, és elérte a 9375 tonnát, míg a héj nélküli tojás importja 1625 százalékkal emelkedve 2815 tonnát tett ki.
Ukrán óriáscégek profitálnak az akadálytalanul Európába áramló baromfihús-szállításokbólA magyarországi termelés sokszorosát produkáló két-két óriáscég profitál az Ukrajnának nyújtott kedvezményekből. |
