BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ukrán óriáscégek profitálnak az akadálytalanul Európába áramló baromfihús-szállításokból

Miközben az Európai Bizottság meg akarja hosszabbítani az ukrán mezőgazdasági termékek vám- és kvótamentességét, az uniós baromfitermelők arra figyelmeztetnek, hogy a 80 százalékkal megugrott csirkehús- és a többszörösére nőtt tojásimport tönkreteszi az EU baromfiszektorát, élelmiszer-biztonsági veszélyeket rejt a fogyasztók számára, ráadásul csak néhány óriáscégnek hajt hasznot.

Brutális mértékben, 80 százalékkal ugrott meg az Európai Unióba érkező ukrán baromfihús és (korábbi adatok szerint) ötszörösére nőtt a héjastojás-import, miután az uniós bizottság liberalizálta a kereskedelmet – hívta fel a figyelmet az Európai Baromfivágó és -feldolgozó Üzemek Szövetsége (AVEC). A húsimport 2022-ben elérte a 163 675 tonnát, és az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága (DG Agri) által közölt legfrissebb adatok szerint a baromfihús beáramlásának üteme idén sem lankadt: a tavaly decemberi 14,3 ezer tonna után januárban 16,2, februárban 26-ig 16,1 ezer tonna érkezett az EU-ba. A vámkontingensek felszámolásával az európai baromfiágazat védelme megszűnt, aminek következtében az Ukrajnából igen alacsony áron beérkező tojás és baromfi rendkívüli zavarokat okoz az uniós piacon. 

Ellepte az európai piacot az ukrán csirkemell.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Az AVEC ezért védőintézkedéseket sürget, hogy enyhítse a nyomást. A bizottság az Ukrajnával folytatott kereskedelem liberalizációjának meghosszabbítását javasolta, az uniós baromfiszektort képviselő szervezet pedig a módosítására szólítja fel a brüsszeli testületet, arra, hogy a baromfihús- és a tojáságazatot is zárják ki a liberalizációból, és vezessék be újra a kvótákat. 

A szakmai szervezet támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek célja az ukrán állampolgárok segítése, de a baromfipiaci liberalizáció nem ezt a célt szolgálja

– szögezték le. Az AVEC szerint a kereskedelmi megállapodást ki kell egészíteni azzal, hogy Ukrajna kötelezettséget vállal az unió állatjóléti, élelmiszer-biztonsági, állategészségügyi és környezetvédelmi előírásainak betartására, valamint azzal is, hogy megerősítik a határellenőrzést.

A tavaly júniusban ideiglenes jelleggel hozott, de most meghosszabbítani tervezett kedvezmények a szakmabeliek álláspontja szerint nem Ukrajnát segítik, hanem néhány óriáscéget. Az utóbbiak ráadásul nem teljesítik az EU baromfihús- és étkezésitojás-termelésre vonatkozó állatjóléti, állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírásait. Az ukrán import ellenőrzésének hiánya pedig már csak azért is érthetetlen, mert csak kevés cég képes Európába szállítani, közülük is négy olyan, amelyik uralja a piacot. Az AVEC szerint így érdemes lenne legalább ezek uniós normáknak való megfelelőségét megvizsgálni, rendszeresen ellenőrizni, és bármilyen szabálytalanság esetén kizárni őket az exportból.

Ellenőrizetlen ukrán csirkehús lepi el az uniót

Szakmabeliek szerint még egy ukrán kamiont sem állítottak meg a lengyelek.

A rendelkezésre álló információk – például a Poultry International adatai – szerint az uniós piacra érkező csirkehús döntő hányadát két óriáscég szállítja: az évi 480 millió csirkét vágó MHP és a 135 milliós vágásteljesítményt elérő Complex Agromars. A nagyságrendeket jól érzékelteti, hogy 

csak ez a két társaság a 3,5-szeresét produkálja a teljes magyarországi, 2022-ben 175 milliós vágásszámnak.

Az étkezési tojásnál sem jobb a helyzet, itt szintén két cég adja az európai beszállítások nagy részét, a 2021-es adatok szerint 13,3 millió tyúkkal rendelkező AvantgardCo, és az egy évvel korábbi adatok szerint 6,7 milliós tojóállományt tartó Ovostar Union. Az arányok itt még rosszabbak, a magyarországi intenzív étkezésitojás-termelés mintegy 4,5 millió tyúkkal dolgozik, ami kevesebb mint a negyede a két ukrán cég állományának.

A Baromfi Termék Tanács (BTT) támogatja az AVEC kéréseit a baromfihús- és a tojástermékpályára vonatkoztatva is – mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a BTT igazgatója. Egyetértenek azzal a megállapítással is, hogy az ukrán baromfihús és étkezési tojás közvetlen lakossági felhasználású élelmiszerként özönlik be Európába, szemben a korábbi helyzettel, amikor elsősorban éttermek vásároltak, és jóval alacsonyabb mennyiségű volt az import. A BTT igazgatója azt is hozzátette a Világgazdaságnak, hogy 

az ellenőrzés hiánya miatt ez akár súlyos élelmiszer-biztonsági kockázatot jelenthet az európai fogyasztókra.

Ezek alapján a hazai terméktanács szerint teljesen jogos az AVEC kérése, hogy mint közvetlen élelmiszer a baromfihús és a tojás kerüljön ki a megállapodás hatálya alól.

 

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.